Olyan fizetési-javadalmazási rendszereket kell kialakítaniuk a bankoknak, amelyek nem ösztönöznek túlzott kockázatvállalásra – ez az egyik kulcseleme a hitelintézetek tőkemegfelelési irányelveire kidolgozott módosítási javaslatoknak, amelyeket július 13-án tett közzé az Európai Bizottság.
Ismételten a 2006-os tőkemegfelelőségi irányelvek átalakítására tett javaslatokat a Bizottság a pénzügyi válságra adott reakció egyik újabb részeként. A 2006/48/EK és a 2006/49/EK direktívák célja a megfelelő mennyiségű és minőségű szavatoló tőke előírásán keresztül a bankok pénzügyi stabilitásának biztosítása volt, ám a válság megmutatta, hogy ezt távolról sem sikerült elérni. A két irányelv azt szabja meg, hogy a hitelintézeteknek milyen nagy saját tőkét kell folyamatosan fenntartaniuk annak érdekében, hogy mindig fedezni tudják működési és egyéb kockázataikat és biztonságot tudjanak nyújtani betéteseiknek. A pénzügyi válság kapcsán azonban világszerte megnőtt az igény a banki tőkefedezet megemelésére, s eme tendencia alól természetesen Európa sem kivétel.
A most előterjesztett módosításoknak négy fő céljuk van. Egyrészt meg akarják szigorítani a banki kockázatkezelés szabályait a banki kereskedési könyvekben szereplő tételekkel kapcsolatban. Másrészt nagyobb tőkekövetelményeket akarnak támasztani a legkomplexebb és legkevésbé átlátható pénzügyi termékek, a különféle kockázatok értékpapírosítása esetére. Harmadrészt növelni akarják a piaci bizalmat azáltal, hogy erősítik az ilyen – a mostani válság egyik előidézőjének tartott – termékeknek való kitettségre vonatkozó adatok nyilvánosságra hozatalának kötelezettségét. Negyedszer pedig arra kötelezik a bankokat, hogy megfelelő javadalmazási politikát alkalmazzanak, vagyis olyat, amely nem ösztönöz rendkívüli mértékű kockázatvállalásra. Általános vélekedés szerint ugyanis a mostani válság egyik előidézője éppen az volt, hogy túl sok bank túl sok alkalmazottja kapott túlságosan nagy késztetést fizetési-javadalmazási rendszerén keresztül extrém mértékű rövid távú kockázatvállalásra.
A legnagyobb érdeklődést természetesen a javadalmazási politikákkal kapcsolatos javaslatok váltották ki. A Bizottság ezért nem győzte hangsúlyozni, hogy előterjesztései minden – az EU-ban bejegyzett – hitelintézetre és minden befektetési társaságra vonatkoznak ugyan, de ezeknek is csak azon alkalmazottaira, akiknek a tevékenysége érdemben befolyásolja az adott pénzintézet kockázati profilját. Brüsszel szerint ugyanis azoknak a kulcsembereknek a munkavállalási szerződéseit kell új alapokra helyezni, akiknek legnagyobb valószínűséggel van hatásuk a cégen belüli kockázatkezelésre.
