Az euroszkeptikus cseh államfő a héten aláírta a törvényhozás által már 2008 októberében elfogadott Nemzetközi Büntetőbíróság alapokmányának (Római Statútum) ratifikálásáról szóló törvényt. Miközben a cseh elnök a végsőkig szeretné folytatni a Lisszaboni Szerződés elleni harcát, a népszavazásra készülő Írországban a parlamenti pártok együtt kampányolnak a kedvező kimenetel érdekében.
Václav Klaus – a szenátus által idén májusban elfogadott Lisszaboni Szerződéshez hasonlóan – ezidáig nem volt hajlandó aláírni a bíróság ratifikációs okmányait. Az ellenzéki szociáldemokraták részéről ezért felmerült a javaslat, hogy ideiglenesen nyilvánítsák alkalmatlanná, amely lehetővé tenné, hogy az államfő helyett a miniszterelnök lássa el kézjegyével a dokumentumokat. Az átmeneti elmozdításhoz 41 szenátor szavazatára lenne szükség a 81 fős felsőházban.
A kérdés várhatóan nagy vitákat fog kiváltani a szenátus július 20-án kezdődő ülésén. Klaus vélhetően az elmozdításának esélyeit igyekezett csökkenteni azzal, hogy a héten mégis aláírta a két problémás dokumentum egyikét, a Nemzetközi Büntetőbíróság létrehozásáról szóló egyezmény ratifikálásáról szóló törvényt. Ezzel Csehország – az Európai Unió tagállamai közül utolsóként – ratifikálta a statútumot.
A cseh államfő lépésével csökkent a valószínűsége, hogy a 29 szenátusi hellyel rendelkező szociáldemokraták elegendő támogatót tudnak szerezni az elmozdítási ötlet megvalósításához. Klaus így tovább akadályozhatja a tagállamok döntő többségében már jóváhagyott Lisszaboni Szerződés csehországi becikkelyezését, néhány hete ugyanis úgy nyilatkozott: az utolsó pillanatig várni fog az uniót új alapokra helyező szerződés aláírásával.
Eközben az októberi népszavazásra készülő Írországban a parlament legnagyobb pártjai megállapodtak, hogy az „igenek” győzelme érdekében együttműködnek a következő hónapokban.
