Az Alkotmánybíróság 2009. július 7-i teljes ülésén határozatot hozott a büntetőeljárásról szóló törvénynek az ügyész tárgyaláson való részvételére vonatkozó rendelkezéseiről.
Az Ab megállapította, hogy a büntetőeljárásról szóló törvény (Be.) azon szabályai, amelyek lehetővé teszik büntetőügyekben a tárgyalás tartását ügyész részvétele nélkül, alkotmányellenesek, ezért ezeket a rendelkezéseket a jövőre nézve, 2010. december 31-i hatállyal megsemmisítette. Az Ab megítélése szerint az Alkotmányon alapuló ügyészi vádképviselet feltételezi az ügyész tárgyaláson való jelenlétét, a vád személyes képviseletét. Az ügyészi jelenlét hiánya korlátozza, hogy az ügyész – Alkotmány 51. § (2) bekezdésében meghatározott – közvádlói feladatának maradéktalanul eleget tegyen. A büntetőeljárási törvény szerint a tárgyalás a bizonyítás fő helyszíne. Ha az ügyész nincs jelen, a bíró vádlói szerepbe kényszerülhet, adott esetben – a váddal összefüggésben – az ügyészre tartozó kérdéseket kell feltennie, ami nem egyeztethető össze a bírák alkotmányos szerepkörével.
Az Ab szerint az ügyész tárgyaláson való jelenléte a büntetőeljárás garancia-rendszerét közvetlenül érinti, ezért pergazdaságossági és eljárás-egyszerűsítési szempontok nem indokolhatják, hogy a bírói és az ügyészi funkciók esetleges keveredése révén kétség merüljön fel a bíróság pártatlanságával, az eljárás tisztességes voltával kapcsolatban.
Az Ab azért döntött az alkotmányellenes rendelkezések 2010. december 31-i hatállyal történő megsemmisítése mellett, mert a megsemmisítés során előállt helyzetben a jogalkotásnak megfelelő anyagi és jogszabályi feltételeket kell teremteni, illetve mert kellő időt kívánt biztosítani az ügyészi szervezet számára az új helyzethez való alkalmazkodáshoz. A határozathoz Balogh Elemér, Lenkovics Barnabás és Paczolay Péter alkotmánybírók különvéleményt csatoltak.
