Ez lehet ugyanis a pénzügyi-gazdasági válság megoldásának egyik lehetséges eszköze. A jövő nemzedékek biztosa levelet írt a kormányfőnek a 2010-es költségvetés „zöldítése” érdekében.
A gazdasági és pénzügyi válság megoldására kínált módszerek, szabályozási technikák tárháza igen széles. Az államháztartás „zöldítése” első ránézésre csupán egy megoldási módnak, technikának tűnhet a sok közül. Valójában a zöld gazdaság és költségvetés gondolata régebbi hagyományokkal rendelkezik, s nem kifejezetten a válságra kínál megoldást, hanem egy régóta követelt ökoszociális fordulat megjelenése. Így azt is mondhatjuk, hogy a krízis kifejezetten „kapóra jött” ezen elképzelések előtérbe kerülésének.
Kiindulópont – zöld átrendezés
A „zöldítés” mellett érvelők szerint alapvetően három párhuzamosan fellépő, egymást erősítő válságot kell kezelni: a rövid távú pénzügyi, a középtávú energia-, és a közép és hosszú távú éghajlati és erőforrásválságot. A vonatkozó elképzelések lényege a költségvetés bevételi és kiadási tételeinek átrendezése, amellyel oly módon különíthetünk el forrásokat a zöld gazdaságélénkítésre (zöldberuházások támogatása, ehhez kapcsolódón zöld munkahelyek teremtése), hogy nem terheljük államadóssággal a jövő nemzedékeket. A költségvetési reform középpontjában tehát az átrendezés áll, amely környezetbarát keresletélénkítést generál. Az államháztartás zöldítéséhez ezen túlmenően szükséges forrásokat a „szennyező fizet” elv hatékonyabb érvényesítésével kell és lehet előteremteni. Összességében nem új fizetési kötelezettségek kreálásáról van tehát szó, hanem elsősorban a meglévő költségvetési keretek környezetvédelmi célú módosításáról, „zöld-keresletet” indukáló átrendezéséről.
Nem új a nap alatt
A Levegő Munkacsoport 1992 óta készít szakmai anyagokat az államháztartás ökoszociális reformját illetően, 2008 áprilisának végén adta ki A zöld államháztartási reform című anyagot, májusban pedig egy terjedelmesebb programfüzetet Az államháztartás ökoszociális reformja címmel. Ezek a dokumentumok az államháztartás egy lehetséges reformjára tettek javaslatot, s olyan gyakorlati közpolitikai megfontolásokat fogalmaztak meg, amelyek nagy része környezetvédelmi indíttatású. A dokumentumokban egy olyan környezetpolitikai eszköz- és célrendszer rajzolódik ki az egyes szakterületeken (adó-, költségvetési-, mezőgazdasági politika), amelyek megalapozták a zöld államháztartási koncepciót.
Az államháztartás ökoszociális reformja című dokumentum cél- és eszközrendszere
|
Célok: |
Eszközrendszer, javaslatcsoportok: |
|
|
Ombudsmani fellépés
A zöld költségvetéssel kapcsolatos legújabb fejlemény az, hogy a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosának Irodája a budapesti Brit Nagykövetséggel és a Magyar Közgazdasági Társasággal karöltve konferenciát szervezett 2009. június 11-én és 12-én a gazdasági válságból való kilábalás és a környezetvédelem kapcsolatáról. Június 11-én az államháztartás környezetvédelmi szempontú átalakítása, mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze volt napirenden, a június 12-i konferencián pedig a klímaváltozást szem előtt tartó, alacsony karbon-kibocsátású gazdasági fellendülés, mint egyetlen fenntartható út volt a vita középpontjában. A 2009. június 11-i konferencia keretében pedig dr. Fülöp Sándor levélben fordult Bajnai Gordonhoz, melyben felhívta a miniszterelnök figyelmét annak fontosságára, hogy a költségvetési tervezésben figyelembe vegyék a környezetvédelmi szempontokat.
A konferenciához kapcsolódó háttéranyagok összefoglalták a környezetvédelmi célú államháztartási reform fő jellegzetességeit (amelyek egyébként nagyfokú rokonságot mutatnak a fenti elképzelésekkel), s konkrét javaslatokat is megfogalmaztak:
- A jelentős környezetszennyezést eredményező gazdasági tevékenységek költségvetési támogatásának csökkentése, majd megszüntetése, illetve ezen tevékenységek környezeti terheinek a tevékenységek adóterhelésében való megjelentetése.A környezeti szempontból pozitív tevékenységek fiskális támogatásának megteremtése.Mindezekkel összhangban az egyes termékekre vonatkozó ÁFA és fogyasztási adó szintjének differenciálása, alacsonyabb kulcsokkal ösztönözvén az alacsonyabb környezetterhelésű termékek használatát.
- A munkára rakódó adó- és járulékterhek csökkentése, annak érdekében, hogy növekedhessék a foglalkoztatás – többek közt a tipikusan munkaigényes zöld beruházások területén is.
- Költségvetési társfinanszírozással ökológiailag is fenntartható beruházások támogatása.
- A lakástámogatási rendszer átalakítása; új lakások építése helyett a felújítás támogatása.
- Az államilag támogatott nagyberuházások körének felülvizsgálata.
- A termőföldek védelme érdekében a földvédelmi járulék megemelése.
- Környezetvédelmi kritériumok beépítésével zöldíteni a közbeszerzések „zöldítése”.
- A környezetvédelmi kutatás-fejlesztés kiemelt támogatása.
Az átrendezés korlátai – zöld tervezés
Az ombudsmani megfontolások is felhívták arra a figyelmet, hogy a zöld átrendezést megfelelő józansággal, a költségvetés egészét, a költségvetési tervezést figyelembe véve kell kezelni. Ezen új mechanizmust nem szabad egy külső, beavatkozási megoldásnak tekinteni: a zöld személetet integrálni kell magába a költségvetési és szakpolitikai tervezésbe. A zöld államháztartási reform tehát csak akkor szolgálja a fenntarthatóságot, ha annak gazdasági ösztönző hatásai nem ellentétesek a társadalmi igazságosság követelményeivel: a költségvetési átrendezés nem szabad, hogy a társadalmi tőke fennmaradása, újratermelése szempontjából oly fontos szolgáltatások erózióját eredményezze, mint az egészségügy, a családtámogatás vagy az oktatás.
