Elszámoltathatóbbá, átláthatóbbá és arányosabbá válik a közszolgálati műsorszolgáltatók állami finanszírozása – jelentette be a Bizottság, miután csütörtökön módosította az ágazat közfinanszírozására vonatkozó eddigi szabályokat.
Az eddigieknél nagyobb hangsúlyt kap majd az elszámoltathatóság és nő a jogbiztonság – ezt ígéri legalábbis az Európai Bizottság, amely csütörtökön adott zöld utat a közmédiumok állami támogatására vonatkozó új szabályoknak. (Az új szabályozás a műsorszolgáltatásról szóló 2001. évi bizottsági közlemény helyébe lép.) Mindez azért is különösen fontos, mivel az európai közszolgálati műsorszolgáltatóknak licencdíjakból és közvetlenül a kormányoktól kapott támogatásokból évente több mint 22 milliárd euró bevétele származik, így – a mezőgazdaság és a közlekedési vállalkozások után – ez az ágazat kapja a harmadik legnagyobb összegű állami támogatást.
Az EU végrehajtó testülete szerint a most elfogadott közlemény egyértelmű keretet teremt a közszolgálati műsorszolgáltatás fejlesztéséhez, emellett kiemelt figyelem hárul a nemzeti szinten megvalósuló ellenőrzésre (amely kiterjed az állami finanszírozású új médiaszolgáltatások általános hatásának átlátható értékelésére is).
Újdonság az is, hogy a közszolgálati műsorszolgáltatók fontosabb új szolgáltatásait előzetes ellenőrzésnek kell alávetni (az efféle új szolgáltatások piaci hatása és közszolgálati értékük közötti egyensúly kialakítása érdekében), pontosítják a közszolgálati feladatok közé bevont fizetős szolgáltatásokat, és hatékonyabban ellenőrzik majd a túlkompenzációt. A Bizottság mindemellett azt ígéri, hogy a közszolgálati műsorszolgáltatóknak nagyobb pénzügyi rugalmasságot biztosítanak. Fontos elem, hogy a közlemény elismeri a tagállamok mérlegelési jogkörét a közszolgálati műsorszolgáltatók feladatainak meghatározását illetően, és ezért a Bizottság igazságos verseny megőrzésére irányuló feladatára koncentrál.
Neelie Kroes versenypolitikai biztos a közlemény elfogadását követően a célok közé sorolta, hogy a jövőben megfelelő egyensúlyt teremtsenek a közszolgálati és a kereskedelmi média érdekei között. „A közszolgálati műsorszolgáltatók élhetnek majd a digitális technológia és az internet alapú szolgáltatások fejlődéséből származó lehetőségekkel, így minden téren jó minőségű szolgáltatást kínálhatnak anélkül, hogy túlzottan torzítanák a versenyt a média többi üzemeltetőjének kárára” – vélekedett Kroes. Viviane Reding, az információs társadalomért és a médiáért felelős biztos annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az új szabályozás révén igazságos verseny alakul ki a közszolgálati műsorszolgáltatók és a kereskedelmi média között. „A Bizottság egyik fő célja, hogy megőrizze az online média élénk jellegét különösen annak biztosításával, hogy a közszolgálati műsorszolgáltatók online ajánlatai nem torzítják a versenyt az online szolgáltatások és a nyomtatott sajtó ajánlatainak kárára” – tette hozzá.
A Bizottság összességében azt szeretné, ha a szolgáltatások széles spektrumán – az internettől kezdve a köztereken elhelyezett képernyőkig – biztosítani tudnák a közszolgálati műsorszolgáltatások magas színvonalát. Ezen túlmenően az európai polgároknak és az érdekelt feleknek is lehetőségük lesz arra, hogy nyilvános konzultáció keretében fejtsék ki véleményüket még azt megelőzően, hogy közszolgálati műsorszolgáltatók bármilyen új szolgáltatása piacra kerül. A bizottsági közlemény végleges változatát az EU Hivatalos Lapjában teszik majd közzé, s az új szabályozás ezen a napon lép majd hatályba.
Az Európai Műsorsugárzók Uniója (EBU) üdvözölte, hogy a közszolgálati műsorszolgáltatók feladatainak meghatározása továbbra is nemzeti hatáskörben marad, mint ahogy azt is, hogy a Bizottság elismerte: szükség van a közmédiumok szerkesztői függetlenségének garantálására. Nem örül azonban az EBU annak az új szabálynak, amely szerint a közszolgálati műsorszolgáltatók fontosabb új szolgáltatásait előzetes ellenőrzésnek kell majd alávetni (ezzel biztosítva, hogy a szóban forgó új szolgáltatás megfeleljen az általános közszolgálati céloknak).
Jean-Paul Philippot, a szervezet elnöke közleményében úgy vélekedett, hogy Európában a közszolgálati médiának továbbra is a demokrácia sarokkövének kell maradnia, és lehetővé kell tenni számára a fejlődést a digitális környezetben. Éppen ezért szerinte komoly a kockázata annak, hogy az „indokolatlanul korlátozó szabályozások” miatt – nemzeti és uniós szinten egyaránt – a közszolgálati műsorszolgáltatók egyedülálló, dinamikus funkciója kerül majd veszélybe.
