Alkotmányellenes a médiatörvénynek az a tavalyi módosítása, amely lehetővé tette volna a műsorszolgáltatási jogosultság pályázat nélküli meghosszabbítását – mondta ki az Alkotmánybíróság.
Az Országgyűlés tavaly decemberben elsöprő többséggel, 363 igen szavazattal fogadta el a médiatörvény most megsemmisített módosítását, mely az Alkotmánybíróság indoklása szerint egyedi alkalomra, a két országos analóg kereskedelmi rádió – a Danubius és Sláger Rádió idén novemberben lejáró – jogosultságának ismételt megújítására született.
Az Ab szerint “a törvénymódosítás célja az volt, hogy a lejáró műsorszolgáltatási jogosultságok ismételt meghosszabbítása az Országos Rádió és Televíziós Testület (ORTT) döntéshozatala során ne ütközzön jogi akadályokba”.
A törvénymódosítás azonban nem léphetett hatályba, mert az államfő az Ab-hez fordult, amely most azt egyhangú határozattal megsemmisítette. Sólyom László négy évvel ezelőtti hivatalba lépése óta több indítvánnyal fordult az Ab-hoz, amely eddig mintegy tucatnyit bírált el, az összes esetben az államfő érvelésének helyt adva.
Az Ab indoklása szerint “a műsorszolgáltatási jogosultság több alkalommal történő, pályázat nélküli megújításának lehetősége alkotmánysértő módon korlátozza a sajtószabadsághoz, valamint a vállalkozáshoz és a foglalkozás szabad megválasztásához való jogot”.
Az analóg földfelszíni televíziós frekvenciák pályáztatása befejeződött, figyelemmel az analóg szórás 2011. december 31-i leállására, a digitalizáció elvileg 30, később akár 80 televíziós csatorna földfelszíni sugárzását teszi lehetővé. Így a földfelszíni sugárzású televíziók működésüket már nem egy pályázat eredményeként kezdhetik meg, hanem a jogosultságot nyilvántartásba vétel útján szerzik.
Míg azonban a televíziók esetében az analóg műsorszórás 2 és fél év múlva leáll, a rádiók esetében a digitális átállásra csak a 2014. december 31-i céldátumot határozza meg a jogszabály.
A verseny szabadságát az analóg rádiós műsorszolgáltatási jogosultságok pályáztatásánál az biztosíthatja, hogy a rádiózás digitalizációjáig a két országos kereskedelmi rádió frekvenciájára a magántulajdonú, profitorientált vállalkozások egyenlő eséllyel pályázhatnak. Azonban a törvényhozó a frekvenciák pályáztatását próbálta kiküszöbölni, és a konkrét esetre a (Sláger és a Danubius Rádió jogosultságának lejárta miatt) hozott törvényi szabály elfogadásával lehetővé tenni, hogy a jogosultságok meghosszabbíthatóak legyenek. A médiatörvény tavaly decemberi módosítása nyomán a korlátlan megújításnak csupán a digitális átállás szabott volna határt.
A módosítás a műsorszolgáltatási jogosultságot jelenleg birtoklók – azaz a Danubius és Sláger Rádió számára előnyös – mondta ki az Ab.
A médiatörvény tavaly decemberi módosítása az Országos Rádió és Televíziós Testület (ORTT) szavazási szabályait is megváltoztatta volna kifejezetten a két kereskedelmi rádió esetében az analóg országos rádiós műsorszolgáltatási jogosultságok megújítása során, és az ORTT tagjai szavazatának súlyát az őket jelölő parlamenti képviselőcsoport létszámához igazította volna.
Az Alkotmánybíróság határozatában úgy fogalmazott: “Az Országgyűlés egyedi alkalomra a két országos analóg kereskedelmi rádió jogosultságának ismételt megújítására alkotott jogszabályt (…) a törvénymódosítás célja az volt, hogy a lejáró műsorszolgáltatási jogosultságok ismételt meghosszabbítása az ORTT döntéshozatala során ne ütközzön jogi akadályokba”.
Kimondta az Ab azt is, hogy a sajtószabadság, illetve ennek részeként a rádiózás és televíziós szabadsága megköveteli: a törvényhozó indokolatlanul ne kedvezzen egyes piaci szereplőknek.
Az Ab hangsúlyozza, a módosítás alkalmas lett volna arra, hogy megkérdőjelezze az ORTT-nek a műsorszolgáltatási jogosultsággal kapcsolatos független működését.
