A szlovák államnyelvtörvény végszavazásának elhalasztását kérte Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke szlovák kollégájától; a hétfőn Pavol Paskához intézett levélről az Országgyűlés külügyi hivatala tájékoztatott.
A házelnök a Külügyminisztérium államtitkárával és az Országgyűlés külügyi bizottsága elnökével egyetértésében hétfőn levelet intézett szlovák partneréhez a szlovák államnyelvtörvénnyel kapcsolatos aggályairól – olvasható a parlamenti külügyi hivatalának tájékoztatójában.
A jogszabály-módosításról előreláthatólag kedden lesz végszavazás a pozsonyi parlamentben.
A közlés szerint Szili Katalin levelében kiemeli, hogy a magyar fél, és az Országgyűlés elnökeként ő maga is többször jelezte kifogását a készülő módosítás szellemisége és szövegtervezete miatt. Mint írja, a törvény megszavazásával Európában olyan példa nélkül álló helyzet keletkezik, amelyben kisebbségi állampolgárokat azért büntetnek, mert anyanyelvüket használják.
Levelének végén a házelnök asszony felkérte szlovák kollégáját, hogy a két parlament külügyi bizottságainak találkozójáig, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosa által kezdeményezett egyeztetésig és a két külügyminisztérium konzultációjáig ne tartsanak végszavazást a tervezett törvénymódosításról.
Az elfogadás előtt álló szlovák államnyelvtörvényt Németh Zsolt, a Fidesz frakcióvezető-helyettese, a külügyi bizottság elnöke az intézményes magyarüldözés bevezetésének nevezte hétfőn a parlamenti napirend előtti felszólalásában.
A fideszes politikus közölte: a második világháború óta nem született a kisebbségi nyelvhasználatot büntető törvény Európában, sem Nyugaton, sem Keleten. A szlovák államnyelvtörvény, amelyet várhatóan kedden fogadnak el, a “nyelvi bűn” szankcionálására akár 5 ezer eurós pénzbüntetést határozna meg – mondta.
A szlovák nyelv használatát az egyesületi és civil szférára is rákényszerítenék. A hivatalos kisebbségi nyelvhasználatot olyan településen, ahol a kisebbség aránya 20 százalék alatt van, a jogszabály kifejezetten büntethetővé teszi. A helységnévhasználatot a tömegkommunikációban újra szlovák változatban tenné kötelezővé – mutatott rá. Mint mondta, elvárják, hogy a Bajnai-kormány erélyesen lépjen fel a két és többoldalú fórumokon a szlovák államnyelvtörvény elfogadása ellen.
Szabó Vilmos külügyi államtitkár válaszában azt mondta, a kormány felelősen, a jószomszédi kapcsolatokat szem előtt tartva törődik a magyar kisebbség sorsával, helyzetével. A tárca illetékese konkrét lépéseket említett: Balázs Péter külügyminiszter május 13-án jelezte szlovák partnerének, hogy Magyarország problémásnak tartja az államnyelvtörvényt, amely közvetlen hatással lehet az anyanyelv használatára. A külügyi tárca vezetője május 26-án levelet küldött szlovák partnerének a törvénytervezettel kapcsolatos nemzetközi jogi aggályokról, s a meglátásokról az EBESZ kisebbségi főbiztosát is tájékoztatták. Több telefonbeszélgetésben jelezték, hogy a törvénymódosítással kapcsolatban fenntartásaik, aggályaik vannak. Az Országgyűlés oktatási bizottságának elnöke sürgős tárgyalást javasolt a szlovák társbizottság elnökének.
Hozzátette: a szlovák fél eddig kitért az együttműködés elől. Mint mondta, fontos gesztus lenne, ha a végszavazást elhalasztanák őszre, s így lehetőség lenne a további tárgyalásokra.
