Az eddigieknél sokkal jobb jogi keretet kapnak a jövőben a tagállamokon átívelő közös kutatási és fejlesztési törekvések, így csökkennek az adminisztrációs terhek, javulnak az adózási feltételek és egyszerűbbé válik a közös infrastruktúrák létrehozása, legyen szó akár széndioxid-megkötésről, génbankokról vagy szuperszámítógépekről.
Miként a válságból való kilábalásban az egyik legfontosabb európai kapaszkodó a tudásalapú társadalomba és a kutatásokba, fejlesztésekbe történő befektetés, a Bizottság kitüntetett figyelemmel kísérte az Európai Kutatási Infrastruktúra konzorcium (ERIC) kapcsán elfogadott egységes jogi keretek tanácsi jóváhagyását május végén. A Bizottság a tagállamok kérése nyomán alkotta meg most a szakminiszterek által jóváhagyott a közös kutatási törekvések számára megfelelő jogi kereteket biztosító szabályozás-tervezetét.
Az elfogadott tanácsi következtetések értelmében – melyek pontosan meghatározzák, mi minősül kutatási infrastruktúrának – a kutatóintézmények nemzetközi szervezeti státuszt kapnak a jövőben, mely számos kedvezménnyel, egyszerűbb adminisztrációval és adómentességgel is együtt jár.
A szakemberek érvelése szerint a tudományos eredmények egyre nagyobb részéhez szükségesek olyan óriási infrastrukturális beruházások, melyeket nemhogy egy kutatóintézet, de sokszor egy-egy tagállam sem képes egyedül finanszírozni. A klímaváltozás folyamatának jobb megértéséhez szükséges számítások, géntérképek és génbankok létrehozásához, vagy mélytengeri területek feltérképezéséhez olyan gépek, szuperszámítógépek, röntgenek és egyéb készülékek kellenek, melyek közös használatával sokkal jobb eredményeket érhetnek el kevesebb befektetéssel a kutatók. A tagállamok közti kutatási együttműködés azonban a tudományos eredmények megosztása és az egyes részterületeken elért eredmények összerakása nyomán születő megoldások révén is gyorsabban érhet el eredményeket, s ezáltal verseny- és piacképes termékeket.
Janez Potocnik tudományokért és kutatásokért felelős biztos szerint, “a Tanács megállapodása remek hír nem csak az európai kutatóknak de az Unió gazdaságának is”. A biztos szerint ha ma nagyméretű kutatási infrastruktúrába fektetünk, azzal mindenképp jelentősen hozzájárulunk a krízis leküzdéséhez, miközben tartósan segítjük a közösség versenyképességének megőrzését, sőt fokozását, a válság utáni időkben is. “Munkahelyeket teremt, gazdasági működésünket serkenti, és új motorként szolgál az európai tudományos eredmények összehangoltabb alkalmazásával az EU növekedésében is a megállapodás” – mondta Potocnik.
