Az Európai Parlamenti választások időpontjának közeledtével nő a választópolgárok szavazási kedve, közben a listát állító pártok közül 4 a héten ismertette programját az európai ügyekért felelős szakbizottsággal.
Az EP 18 millió eurót költött Európa-szerte a kampányra. „Az emberek számára ez elég nagy pénznek hangzik, de ha azt vesszük, hogy ez területileg mekkora kampány, akkor ez nem sok pénz.” – hangsúlyozta Szalai Zoltán, az Európai Parlament Tájékoztatási Irodájának vezetője szerdán (május 27.) egy sajtótájékoztatón.
„Az európaiak 49 százaléka tudja, hogy bő egy hét múlva választások lesznek” – mondta Szalai, ismertetve az EP nemrég bemutatott felméréseinek eredményét. Az irodavezető szerint ez „jó hír, mert egy évvel ezelőtt 6 százalék volt az arány”.
A 2009-es EP-választás részvételi arányairól megoszlanak a vélemények. A Gallup legalább 36 százalékkal, a Tárki 44 százaléknyi biztos szavazóval számol, de a Forsense még ennél is magasabbra teszi az arányt: az áprilisi felmérésben a válaszadók 53 százaléka mondta, hogy biztosan elmegy szavazni. Öt évvel ezelőtt a választásra jogosultak 38,4 százaléka ment el szavazni.
Magyarországon a szavazópolgárok 8 pártlista közül választhatnak június 7-én, melyek közül az Országgyűlésben helyet foglaló négy párt(szövetség) a héten ismertette programját a parlament európai ügyekért felelős szakbizottságával.
A listavezetők az általuk képviselt párt parlamenti létszáma által meghatározott sorrendben számoltak be Európai Parlamenti programjukról.
Elsőként Göncz Kinga ismertette az MSZP programját, felszólalását azzal a megállapítással kezdte, hogy tény ugyan, hogy az európai kampányt is eluralták a belpolitikai témák, de annál inkább fontos, hogy minden alkalmat megragadjanak az EP-be készülő képviselők arra, hogy európai kérdésekről is szót ejtsenek. Az EP-képviselőknek szerinte ugyanis az a feladatuk, hogy segítsék Magyarországot minden értelemben az unió teljes jogú tagjává tenni, a magyar érdekeket minél szélesebb körben képviselni; valamint elősegíteni, hogy az ország minél többet profitáljon az uniós tagságból. Az MSZP listavezetője ezután ismertette az MSZP EP-delegációjának 2009-2014-re vonatkozó 15 pontos vállalás-listájának főbb pontjait. Ezek között kiemelt helyen szerepel a munkahelyek megőrzésének szükségessége, a kis- és középvállalkozások helyzetének előmozdítása, a szolidaritáson alapuló válságkezelés, a szociális Európa vívmányainak fenntartása, a határon átnyúló egészségügyi szolgáltatások problémamentes igénybevételének megteremtése, az élhető környezet megteremtése, valamint a kisebbségbarát Európa létrehozása. Az ex-külügyminiszterasszony egy javaslattal is előállt a képviselők jogállására vonatkozó törvény módosítására vonatkozóan. Ennek lényege, hogy egyfajta beszámolási kötelezettséget írjon elő az EP-képviselők számára annak érdekében, hogy minél jobban megjelenjenek ők és tevékenységük a közgondolkodásban.
Schmitt Pál, a Fidesz-KDNP közös listájának első helyezettje szerint a rendszerváltozás után Magyarország pozitív értelemben volt „bezzeg-ország” a demokratizációban elért eredményei alapján a kelet-közép-európai országok előtt. Mindez nem mondható el jelenleg a gazdaság vonatkozásában, Schmitt szerint ugyanis gazdasági értelemben rendkívül kiszolgáltatottá vált mára Magyarország. A Fidesz Európai Parlamenti programjáról szólva Schmitt elmondta, hogy egy közel 300 oldalas dokumentumban foglalta össze pártja az Európai Uniós elképzeléseit, amelyet szakpolitikánként részletesen kidolgozva mutatnak be. A listavezető külön kiemelte annak szükségességét, hogy a felzárkózás érdekében az Európai Unió továbbra is támogassa a magyar fejlesztéseket és meg tudjuk őrizni a Strukturális Alapok nyújtotta támogatások lehívásának lehetőségét. Hangsúlyozta továbbá, hogy a médiában nagyobb nyomatékot kell kapnia a közszolgálatiság elvének, és szükség van arra, hogy az eddiginél nagyobb terjedelemben tudják munkájukat megmutatni itthon az EP-képviselők az állampolgároknak.
Harmadikként Szent-Iványi István, az SZDSZ listavezetője szólalt fel. Elmondta, hogy pártja választási kampányának fontos kettős üzenete van. Egyrészt rendelkeznek egy társadalmi, másrészt egy szakmai üzenettel. A társadalmi üzenet abban foglalható össze, hogy elfogadhatatlan és tűrhetetlen, hogy Magyarországon eluralkodott a gyűlölködés. Az SZDSZ erre a jelenségre szeretne felhívni az állampolgárok figyelmét, valamint arra, hogy ezek gyökeresen ellentmondanak az Európai Unió világos, demokráciára és humanizmusra épülő alapelveinek. A szakmai program részeként Szent-Iványi a négy alapszabadság, az áru, a tőke, a személyek és a szolgáltatások, valamint az ötödik, a tudás akadálymentes áramlásának megvalósításának fontosságát emelte ki és hangsúlyozta, hogy a pártok közül egyedül az SZDSZ programja áll összhangban a saját európai pártcsaládjának (Európai Liberális Demokrata és Reform Párt, ELDR) programjával.
Annak ellenre, hogy az MDF-nek jelenleg nincsen parlamenti frakciója, a párt listájának élén álló Bokros Lajost meghívták az ülésre. Bokros elmondta, hogy minden előtte szólóval egyetért abban, hogy az Európai Parlamentben a magyar nemzeti érdekeket kell érvényesíteni, amelyeket szerinte nem nehéz összeegyeztetni az Európai Unió versenyképességének javítására irányuló érdekeivel. Hangsúlyozta, hogy a közös mezőgazdasági politika jelenlegi formájában nem fenntartható, ugyanis nem szolgálja a globális hatékonyságot és a szolidaritást. Bokros 10 területet emelt ki, amelyet hangsúlyosan kíván kezelni, ha EP-mandátumhoz jut. Ezek között van a költségvetés megújítása, a környezetvédelem és energia kérdése, a munkaerőpiac kiterjesztése, a jóléti vívmányok megőrzése, valamint a bővítés. A kül- és biztonságpolitikával kapcsolatban azt mondta, azt azért nem részletezte külön, ugyanis az az összes többi szakpolitika prioritástól függ, azok adnak tartalmat a külpolitikának, ugyanis az sohasem önmagában létezik.
A bizottsági ülésre nem kapott meghívót a többi, EP-listát állító, de nem parlamenti párt (Lehet Más a Politika – Humanista Párt, Jobbik, MCF – Roma Összefogás, Munkáspárt). A bizottság elnöke, Eörsi Mátyás ezt azzal indokolta, hogy hasonló ülésre a 2004-es EP-választások előtt is sor került és akkor is csak a parlamenti pártok listavezetői szerepeltek a meghívottak listáján.
