Az Alkotmánybíróság (Ab) május 19-én hozott határozatában megállapította, hogy a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény egyes rendelkezéseinek Budapest főváros területén történő végrehajtásáról szóló 83/2005. (XII. 16.) Főv. Kgy. rendelet 3. § (2) bekezdése alkotmányellenes, ezért azt a Magyar Közlönyben kihirdetésének napjával megsemmisíti.
Az Alkotmánybíróság idén február 26-án Miskolc és Tiszaújváros, április 3-án Kazincbarcika önkormányzatának távhőszolgáltatásról szóló rendeletének leválást tiltó rendelkezését semmisítette meg.
A Közép-Magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal vezetője tavaly januárban támadta meg az Alkotmánybíróságnál – miután törvényességi észrevételének a képviselő-testület nem adott helyt – a Fővárosi Közgyűlés rendeletének 3. § (2) bekezdése alkotmányosságát. A megtámadott rendelkezés kimondta: az „új létesítmények kialakításakor vagy a meglévő energiaellátó rendszerek átalakításakor a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet előírásai szerint a helyi emisszióval nem járó rendszereket (különösen távhőt, villamos energiát, napenergiát hasznosító berendezéseket) kell alkalmazni.” Az indítványozó szerint a távhőszolgáltatási törvény nem ad ugyanis lehetőséget a helyi önkormányzat képviselő-testületének arra, hogy előírja, milyen fűtési rendszerrel váltható fel a távhőszolgáltatás.
Az Ab megalapozottnak találta az indítványt. A testület felhívta a figyelmet arra, hogy a távhőszolgáltatás – különösen a lakossági felhasználók tekintetében – természetes monopolhelyzetet élvező szolgáltatás, ezért a távhőszolgáltatás szabályozásában kitüntetett szerepe van a fogyasztók védelmének. A távhőszolgáltatásról szóló törvény a felhasználó jogaként szabályozza az általános közüzemi szerződés felmondását azzal, hogy részletesen szabályozza a felmondás feltételeit, ezzel biztosítva azt, hogy a szerződés felmondása más felhasználók jogait ne korlátozza, azok tulajdonában kárt ne okozzon, illetőleg ne veszélyeztesse a szolgáltatói és a felhasználói rendszer zavartalan működését.
Az Ab a határozat indokolásában rámutatott: a helyi képviselő-testület rendelete nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabállyal, nincs felhatalmazása arra sem, hogy rendeletében a hőellátó rendszerek kialakítását, átalakítását korlátozza, és az érintettek számára távhőszolgáltatás igénybevételét tegye kötelezővé. Bár a megtámadott rendelkezés más, helyi emisszióval nem járó energiaellátó rendszerek, mint például villamos energia, napenergiát hasznosító berendezések alkalmazását is kötelezővé teszi, elsősorban a távhőszolgáltatás igénybevételére kötelez, hiszen a legtöbb esetben feltehetően csak távhőszolgáltatással váltható fel a helyi emisszióval járó hőenergia-ellátás.
