Az Országgyűlés 2009. április 20-án három, iparjogvédelmi tárgyú törvényjavaslatot fogadott el.
A Londonban 2000. október 17-én kelt, az európai szabadalmak megadásáról szóló Egyezmény 65. cikkének alkalmazásáról szóló Megállapodáshoz való csatlakozásról szóló törvényjavaslat a 2009. évi XXIII. törvénnyel 2009. április 30-án került kihirdetésre. Az elfogadott törvény tartalmazza a Londoni Megállapodás kihirdetését, valamint a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) módosítását is, amely a Megállapodáshoz való csatlakozás kapcsán vált szükségessé. A Megállapodás a Magyar Köztársaság tekintetében 2011. január 1-jétől hatályos, és ehhez igazodik az Szt. módosításának a hatálybalépése is. Mindezek értelmében 2011. január 1-jétől az európai szabadalmak Magyarországon történő hatályosítása érdekében csupán a szabadalom igénypontjainak magyar nyelvű fordítását, illetve – amennyiben az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárás nyelve a francia vagy a német volt – az igénypontok magyar nyelvű, és a szabadalom igénypontokon kívüli szövegének angol vagy magyar nyelvű fordítását kell benyújtani az MSZH-hoz. E rendelkezéseket azokra az európai szabadalmakra kell majd alkalmazni, amelyek megadásáról 2011. január 1-je után hirdették meg az értesítést az Európai Szabadalmi Közlönyben.
A második elfogadott törvényjavaslat a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodáshoz kapcsolódó 1989. évi Jegyzőkönyv módosításának kihirdetéséről szóló, amelyet a 2009. évi XXVI. törvény hirdetett ki. A 9sexies cikk új szövegének kihirdetése azért vált szükségessé, mert a Jegyzőkönyv szövegében bekövetkezett változás eltörli a Madridi Megállapodás eddigi primátusát, mivel úgy rendelkezik, hogy a kapcsolatokat azon tagállamok között, amelyek tagjai mind a Jegyzőkönyvnek, mind a Madridi Megállapodásnak, a Jegyzőkönyv rendelkezései határozzák meg. Az új 9sexies cikket a Madridi Unió közgyűlése 2007-ben fogadta el, és 2008. szeptember 1-jétől kell alkalmazni a Szellemi Tulajdon Világszervezete Nemzetközi Irodájának részletes tájékoztatásában foglaltak szerint.
A harmadik megszavazott törvényjavaslat az egyes iparjogvédelmi törvények módosításáról szóló 2009. évi XXVII. törvényben került kihirdetésre. Ennek főbb elemei a következők:
- a hatályos hazai és európai közösségi szabályozás szem előtt tartásával az Szt. módosítása útján újraalkotja a növényfajta-oltalomból eredő jogok korlátját képező ún. gazdálkodói privilégiumra vonatkozó szabályokat;
- módosulnak az Szt.-nek a szabadalmi bejelentések államtitokká minősítésére vonatkozó rendelkezései;
- a törvény tovább bővíti az MSZH által elektronikus úton fogadott beadványok körét (a jövőben elektronikus úton nyújthatók be az európai szabadalmakhoz kapcsolódóan az igénypont-közzétételi kérelmek és az igénypontok magyar nyelvű fordítása, az európai szabadalom szövegének magyar nyelvű fordítása, valamint az e fordítások kijavítására irányuló kérelmek);
- az iparjogvédelmi oltalom fenntartásáért vagy megújításáért az MSZH-nak fizetendő díjakra vonatkozó szabályozást törvényi szintre emeli, a konkrét díjmértékek kivételével, amelyeknek meghatározása továbbra is rendeleti szinten marad;
- a szeszes italokra, valamint a szőlészeti és borászati termékekre vonatkozó közösségi jogszabályok végrehajtása érdekében módosítja a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.);
- a Vt.-ben emellett kialakítja a földrajzi árujelzők közösségi oltalma iránti kérelem benyújtásának feltételeire vonatkozó szabályokat, átalakítja a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek közösségi oltalmára irányuló eljárás nemzeti szakaszának szabályait, valamint megteremti a szőlészeti és borászati termékek földrajzi árujelzőinek közösségi oltalmára vonatkozó új közösségi szabályozás nemzeti végrehajtási szabályait, azaz a közösségi oltalom iránti eljárás nemzeti szakaszára vonatkozó rendelkezéseket;
- a Vt.-nek a módosítására emellett arra való figyelemmel is sor kerül, hogy hazánk kihirdette az olimpiai jelkép oltalmáról szóló, 1981. szeptember 26-án elfogadott Nairobi Szerződést, ezért a törvény kiigazítja a Vt.-nek a védjegylajstromozás feltétlen kizáró okaira vonatkozó 3. §-át annak érdekében, hogy – maradéktalanul megfelelve a Nairobi Szerződés által a részes országok számára előírt kötelezettségeknek – elutasítható legyen az olimpiai jelképpel ütköző valamennyi védjegybejelentés, illetve törölhető legyen valamennyi ilyen védjegy;
- a joggyakorlati tapasztalatokra figyelemmel a törvény elvégez néhány kisebb kiigazítást is. E körben pontosítja a Vt.-ben a közösségi védjegybejelentés vagy közösségi védjegy nemzeti védjegybejelentéssé való átalakítására vonatkozó szabályokat. Emellett az MSZH által az iparjogvédelmi ügyekben hozott döntések felülvizsgálatát célzó eljárásokban a megváltoztatási kérelmek benyújtására vonatkozó határidő tekintetében elrendeli, hogy a megváltoztatási kérelem benyújtására előírt határidőt megtartottnak kell tekinteni a megváltoztatási kérelem ajánlott küldeményként, határidőben való postára adása esetén is.
Az új szabályok hatálybalépésére a 2009. évi XXVII. törvény fő szabályként 2009. augusztus 1-jét írja elő.
