Az Európai Bizottság eljárást kezdeményezett Lengyelország, Litvánia, Málta és Románia ellen túlzott államháztartási hiányuk miatt. Az országok deficitjének mértéke meghaladja a GDP 3 százalékát.
Joaquín Almunia pénzügyekért felelős biztos a döntésekkel kapcsolatban megerősítette: a gazdasági válság idején a Bizottság nem kívánja még nehezebb helyzetbe hozni az uniós tagországokat, ezért várhatóan a szokottnál hosszabb határidőt javasol majd a hiány leszorítására. Lengyelországban idén, 6; Romániában 5,1; Litvániában 5; Máltán 3,6 százalékos hiányt vár a Bizottság.
Almunia elmondta, hogy a Bizottság arra számít, hogy több tagországban nő még a hiány a válság következtében, többek között az adóbevételek csökkenése és a munkanélküliség növekedése miatt.
A tartósan túlzott hiányért az unió elvileg meg is bírságolhatja az euróövezeti országokat, a közös pénzt még nem használóktól pedig uniós támogatást vonhat el. Ezek azonban csak elvi lehetőségek, amelyekkel az unió eddig még soha nem élt.
Korábban Almunia már bejelentette, hogy a túlzott hiány miatt Franciaország, Spanyolország, Görögország, Írország és Lettország ellen is eljárás indul. A deficittel régebben küzdő Görögország kivételével azonban ezek a tagállamok a válság miatt a szokásosnál hosszabb, 2012-13-ig tartó határidőt kaptak a hiány leszorítására.
Háttér – A túlzott hiány eljárás
Ahhoz, hogy a Gazdasági és Monetáris Unió zavarmentesen működjön, a tagállamoknak el kell kerülniük, hogy költségvetési hiányuk túlzott mértékben megnövekedjen. A stabilitási és növekedési paktum rendelkezései két kritérium betartását írják elő: a hiány nem lehet több a GDP 3 százalékánál, az államadóság pedig nem haladhatja meg a GDP 60 százalékát.
Amennyiben egy tagállam a hiány megengedett küszöbértékét meghaladja, uniós szinten ún. túlzott hiány eljárás indul (angolul Excessive Deficit Procedure). Az eljárás több lépést foglal magában, az unió szankciókat is alkalmazhat annak érdekében, hogy az érintett tagállamot rábírja a túlzott hiány kiigazítására.
A túlzott hiány esetén követendő eljárást a Szerződés rögzíti, és a stabilitási és növekedési paktum joganyaga konkretizálja. A túlzott hiány fennállásáról szóló tanácsi határozat meghozatalának kritériumait, ütemtervét és határidejét az túlzott hiány eljárás határozza meg. A Tanács döntésének határidejét azon jelentések leadási határidejéhez, azaz április1-jéhez és október 1-jéhez viszonyítva szabják meg, amelyeket a tagállamok államháztartásukról kötelesek készíteni és a Bizottságnak benyújtani.
Nem indul eljárás, ha a központi költségvetés hiánya a GDP 3 százalékában megállapított küszöbértéket meghaladja ugyan, de fennállása ideiglenesnek és kivételesnek tekinthető, vagy a referenciaérték közelében marad.
Amikor a Tanács túlzott hiány fennállását állapítja meg, az érintett tagállamot ajánlások formájában hatékony korrekciós lépésekre szólítja fel, és megszabja ezen intézkedések végrehajtásának határidejét. A Tanács figyelemmel kíséri az ajánlások megvalósítását, és ha a túlzott hiány korrigálása megtörtént, berekeszti a túlzott hiány eljárást. Ha a tagállam nem teljesíti az ajánlásokban foglaltakat, a Tanács dönthet úgy, hogy áttér a túlzott hiány eljárás következő lépésére, végső lehetőségként pedig pénzügyi szankciókat szab ki.
