Ha a közigazgatási intézmények Európa-szerte időben eleget tennének fizetési kötelezettségeiknek, az 65 milliárd eurós tőkeinjekciót jelentene a forráshiánnyal küszködő európai gazdaságnak – derül ki egy 5 ezer európai céget felölelő felmérésből.
Ha az EU27-ek kormányai időben teljesítenék a beszállítóiknak esedékes kifizetéseket, az 65 milliárd eurós „élénkítő csomagot” jelentene az európai gazdaságnak – erre a következtetésre jutott egy ötezer európai cégre kiterjedő felmérés eredményei alapján a kutatást végző Intrum Justitia, Európa vezető hitelmenedzsment szolgáltatója (CMS). Ugyanezen felmérés szerint, ha minden európai üzleti szereplő és fogyasztó időben kiegyenlítené a számláit, a teljesítetlen követelések leírásának elkerüléséből származó megtakarítás 270 milliárd eurós tőkeinjekciót jelentene az üzleti élet számára az EU-ban.
„A kormányok egyfelől egész Európában horribilis összegeket pumpálnak a gazdaságaikba a likviditás növelésére, másfelől ugyanezek a hatóságok nem fizetik ki időben a tartozásaikat” – közölte Lars Wollung, az Intrum Justizia elnök-vezérigazgatója, aki felszólította a kormányokat arra, hogy időben tegyenek eleget fizetési kötelezettségeiknek.
Az úgynevezett „európai fizetési index” rávilágít arra, hogy a kormányok kevésbé megbízható ügyfélnek bizonyultak a magánvállalkozásoknál és a fogyasztóknál, amikor a tartozások rendezéséről volt szó. A kormányoknak egy 30 napos kifizetési határidejű szerződésre benyújtott számla kiegyenlítése átlagosan további 37 napot vett igénybe.
A felmérésből az is kiderül, hogy az európai vállalkozásoknak évente legalább 25 milliárd eurónyi többletkiadást okoz a késői fizetések behajtása. A kiállított számláknak mindössze 50 százalékát egyenlítik ki a törvényben foglalt 30 napon belül, ami 3 százalékpontos romlás 2008-hoz képest. Ráadásul a megkérdezett vállalkozások 70 százaléka arra számít, hogy a következő 12 hónapban még jobban megnőnek majd a késői fizetés kockázatai.
A számlák ki nem egyenlítése miatt az összes kiállított számla 2,4 százalékát kellett sztornózni, ami 20 milliárd eurós növekedést jelez az előző év hasonló időszakához kéepst (0,4 százalékos romlás).
