A Testület 2008-ban 549 határozatot, illetve végzést hozott. Ennyi döntés még nem született egy év alatt.
Az Alkotmánybíróság (Ab) teljes ülése tavaly 260 határozatot és 117 végzést fogadott el (2007-ben 192-t, illetve 84-et). 2008-ban a hármas tanácsok 96 határozatot és 64 végzést írtak alá, míg az azt megelőz évben 84 határozatot és 37 végzést. Az Ab az elmúlt tizenkilenc évben 25 509 indítványt kapott, és 24 135 ügyet fejezett be. 2008. december 31-én 1374 ügy volt folyamatban. 2007 végén az elintézetlen ügyek száma még 1816 volt, vagyis tizenkét hónap alatt csaknem negyedével (442) csökkent a testület restanciája. Az ügyhátralék 1990 és 1997 között gyorsan emelkedett, nyolcévi működés után 1194-re nőtt. Ez a mennyiség az elmúlt évtizedben már nem emelkedett jelentősen.
Az elmúlt tizenkilenc esztendő adatai alapján kiderül, hogy a legtöbb indítvány a kilencvenes évek elején érkezett az Alkotmánybírósághoz: 1990-ben 1625, 1991-ben 2302, 1992-ben 1700. A legkevesebb kérelmet 2000 és 2003 között iktatták: 2000-ben 1031-et, 2001-ben 1188-at, 2002-ben 947-et, 2003-ban 960-at. Az elmúlt öt évben ismét nőtt az indítványozási kedv: 2004-ben 1233, 2005-ben 1208, 2006-ban 1215, 2007-ben 1511, 2008-ban pedig 1444 beadvány érkezett az Alkotmánybírósághoz. Az eddigi adatok alapján idén is mintegy 1400-1500 indítvány várható.
Gyakran éri vád az Alkotmánybíróságot, hogy nagyon hosszú idő után dönt egyegy ügyben. Az alkotmánybírák az ügyeket általában olyan sorrendben tárgyalják, ahogy azok a döntés-előkészít tevékenység eredményeként érdemi elbírálásra alkalmassá válnak. Az alkotmánybírósági eljárásnak nincs törvényben rögzített határideje. Vannak viszont olyan ügyek, amelyeket a testületnek soron kívüli eljárásban kell tárgyalnia. Ez három nagyobb ügycsoportot ölel fel:
- az előzetes normakontrollra irányuló indítványokat (az államfő megkereséseit),
- az OVB határozataival szembeni kifogásokat (népszavazási ügyeket), valamint
- a bírói kezdeményezéseket.
Az elmúlt időszakban mindhárom körből sok indítvány érkezett. Sólyom László köztársasági elnök eddig tizenkétszer fordult az Alkotmánybírósághoz, és jelenleg is három indítványa (az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről, a gyűlöletbeszédről és a médiatörvényről) vár döntésre. Ami az OVB határozatainak megtámadását illeti, az elmúlt két évben az Ab 215 ilyen ügyben hozott döntést. Tavaly és ez év elején voltak olyan teljes ülések, melyeknek a napirendjén szinte kizárólag népszavazással kapcsolatos kifogások szerepeltek. A bírói kezdeményezések is szép számban érkeznek az Alkotmánybíróságra. A parkolási tartozások kapcsán például, melyről idén januárban döntöttek az alkotmánybírák, 870 bírói kezdeményezés alapján
járt el a testület.
A tavaly hozott 549 alkotmánybírósági döntés alapján kiderül, hogy az Ab egy-egy ügyben átlagosan két és fél év alatt dönt. A mutatót elsősorban a régóta elbírálásra váró indítványok rontják.
A 2003-ban és 2008-ban hozott döntések összehasonlítása alapján kiderül: tavaly kétszer több döntést hozott az Ab, mint hat évvel ezelőtt. Az 549 döntésből 300 olyan indítvány alapján született, amely két éven belül érkezett a testülethez. Csaknem kétszáz ügyben egy évet sem kellett várni a döntésre!
Az Ab szisztematikusan dolgozza le az évek során felhalmozódott ügyhátralékát. Ennek jegyében 2008-ban 81 (14,8 százalék) olyan ügyet zárt le, amely hat évnél régebben kezdődött. Ugyanez az adat 2003-ban 37 (13 százalék) volt. 2003-ban tíz (3,4 százalék) olyan üggyel is foglalkozniuk kellett az alkotmánybíráknak, amely több mint tíz éve húzódott; ez a szám 2008-ban már csak egy (0,2 százalék) volt.
Azt sem szabad elfelejteni, hogy 2008. július 4-e óta tizenegy helyett kilenc alkotmánybíró hozza a döntéseket. Nem mindegy, hogy egy bíróra 120 vagy 150 ügy jut.
