Az ország bíróságaira 2008-ban is több ügy érkezett, mint az előző évben, ez a tendencia már az ezredforduló óta megfigyelhető – mondta Fazekas Sándor, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnöke kedden Veszprémben, a megyei összbírói értekezlet után.
Tavaly 1 millió 600 ezer ügy érkezett a bíróságokra, 120 ezerrel több, mint 2007-ben, ami nyolc százalékos emelkedést jelent – tette hozzá sajtótájékoztatóján az OIT elnöke. Mint mondta, Veszprém megyében hasonló a helyzet; ott 2007-ben 46 ezer, 2008-ban pedig már csaknem 48 ezer ügyet vettek nyilvántartásba.
A növekedést döntően a cégbírósági ügyek számának emelkedése jelenti; 2008-ban a cégregisztrációs ügyek száma az előző évihez képest 36 százalékkal (410 ezer üggyel) növekedett. Ez a tendencia jellemző Veszprém megyére is, sőt ott még számottevőbben (39 százalékkal) nőtt a cégbírósági ügyek száma tavaly az előző évihez képest – mutatott rá az OIT elnöke.
A gazdasági helyzet következménye, hogy a felszámolási ügyek is emelkedő tendenciát mutatnak; tavaly ötezerrel több felszámolási ügy érkezett a magyar cégbíróságokhoz, mint a korábbi évben. Ez 24 százalékos növekedést jelent, s a Veszprém megyei adat ebben a tekintetben is jóval magasabb, 33 százalék fölötti – tette hozzá.
A polgári peres és a bűntető ügyek száma azonban változatlan a helyi bíróságokon – mondta Fazekas Sándor, aki az OIT-elnök tisztségének betöltése mellett a Pesti Központi Kerületi Bíróság elnöke is.
Rámutatott arra is, hogy az úgynevezett fizetési meghagyásos ügyek száma is emelkedik a helyi bíróságokon – tavaly mintegy félmilliót tett ki, ez 38 ezerrel több a megelőző évinél -, a tapasztalat szerint a meg nem fizetett közüzemi díjak és hiteltartozások, valamint a ki nem fizetett parkolási díjak miatti igényérvényesítés miatt. Ez befolyásolja a végrehajtási ügyek számának növekedését is – tette hozzá.
Fazekas Sándor elmondta: országosan a polgári ügyek 87 százalékát, a büntetőknek pedig a 83 százalékát intézik el első fokon egy éven belül. Veszprém megyében ez az adat 89, illetőleg 81 százalék – tette hozzá.
Az OIT elnöke kitért arra is, hogy a magyar bíróságok állami (költségvetési) támogatása idén januárban 125 millió forinttal kevesebbel “indult” – a teljes támogatási összeg 66 milliárd 846 millió forintot tesz ki -, viszont a költségvetésük később kiegészült a 13. havi külön juttatásra szánt 941 millió forintnyi összeggel. Ez csak az igazságügyi alkalmazottakra vonatkozik, a bírákra nem – hangsúlyozta, megjegyezve: a bíráknak ugyanis “alanyi jogon jár ez a külön juttatás”. Elmondta: 7963 igazságügyi alkalmazott és 2896 bíró dolgozik ma az országban.
Takarékos és feszes gazdálkodás mellett biztosítani lehet az ítélkezés ellátását – mondta az OIT elnöke. Közlése szerint kétmilliárd forintot zároltak, “a megyékben esetleg jelentkező likviditási problémák rendezésére”.
