A gyülekezési törvény módosítására volna szükség, de ez nem a rendőrség, hanem a politikusok feladata – hangzott el a Független Rendészeti Panasztestület első beszámolóján, amelyet kedden tartottak az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága előtt a Parlamentben.
Kaltenbach Jenő, a panasztestület elnöke elmondta, hogy számos problémát okozott a rendőri igazoltatás. Ezzel kapcsolatban annyit közölt, hogy az igazoltatást ma már pontos jogszabály írja körül, tehát nem lehet “csak úgy igazoltatással zavarni az embereket”.
A másik gyakori panasz a fokozott ellenőrzések elrendeléséhez köthető, mivel ezek gyakran indokolatlanok, például az ellenőrzés hatálya alá kerülő terület nincsen pontosan meghatározva, “illetve azt tapasztaltuk, hogy az egyes rendőrök, akik a fokozott ellenőrzésben részt vesznek, nincsenek tisztában az intézkedéseik jogalapjával”, ezért nem is tudják pontosan felvilágosítani az embereket, hogy miért ellenőrzik őket.
További problémás pontként említette az elnök a rendőri előállításokat, amelyeknél főleg az előállítás időtartamával – amelyet pontosan meghatároz a jogszabály – kapcsolatban merültek fel panaszok.
Súlyos problémák merültek fel továbbá a bilincselési és a tömegoszlatási gyakorlattal kapcsolatban is – mondta Kaltenbach Jenő, hozzátéve, hogy időközben jogszabályváltozás történt például a spontán tüntetések kezelésében.
Az elnök szerint a rendőrség együttműködő volt velük, de gyakran lassú és nem megfelelő tájékoztatást adott a Panasztestületnek.
Juhász Imre, a testület elnökhelyettese elmondta, hogy a tömegrendezvények békés jellegének megítélésével is gondok vannak a rendőrségnél. Ezzel kapcsolatban annyit közölt, hogy egy kis csoport vagy egy ember miatt nem lehet feloszlatni az egész rendezvényt.
A testület beszámolóját a honvédelmi bizottság tudomásul vette.
