Az oktatási miniszter kérelemre vagy hivatalból intézkedhet az érettségi vizsgával kapcsolatban, ha országos szinten veszélybe kerül a matúra jogszabályok szerinti lebonyolítása.
Az oktatási tárca honlapjára csütörtökön – a LIGA Szakszervezetek által meghirdetett országos sztrájk előtti napon – feltett tájékoztató szerint a minisztérium vezetője döntését adott esetben három munkanapon belül köteles meghozni és közzétenni. Intézkedése – amelyet távközlési eszköz útján is közzétehet – ezután azonnal végrehajtható.
A vonatkozó szabályok szerint akkor, ha a vizsgázó az írásbeliről neki fel nem róható okból elkésik vagy távol marad, az adott vizsgából pótló vizsgát tehet. Ehhez az iskolaigazgató járulhat hozzá.
Fel nem róható oknak számít minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezte nem vezethető vissza a diák szándékos vagy gondatlan magatartására.
Amennyiben nincs lehetőség az adott vizsgaidőszakon belül írásbelit tenni, engedélyezhető az írásbeli vizsgarész szóbelivel történő kiváltása. Akkor, ha a diák erre lehetőséget kap – és a vizsga eredetileg írásbeli vagy gyakorlati és szóbeli részből áll – a diáknak két tételt kell húznia.
Ha a diák írásbeli helyett szóbeli vizsgát tett, mindkét tételt a szóbelik értékelési szabályai szerint kell értékelni, majd a két tételre adott pontszám összegét a szóbelin elérhető pontszám kétszeresének százalékában kell kifejezni. Az érettségizőnek mindkét szóbelin legalább 10 százalékot kell teljesítenie ahhoz, hogy legalább elégségest kaphasson.
Sztrájk esetén az érettségi vizsga lebonyolítására vonatkozó jogszabályok
A miniszteri intézkedést lehetővé tevő jogszabályhely:
1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, 95.§
(7) Az oktatásért felelős miniszter – az ágazati irányítás keretében, az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jogköre alapján – határozattal
a) kérelemre vagy hivatalból intézkedik az érettségi vizsga megszervezésével, megtartásával összefüggésben, ha az intézkedés megtétele nélkül országos szinten veszélybe kerül az érettségi vizsga jogszabályok szerinti lebonyolítása,
b)
(8) Az oktatásért felelős miniszter – ha enélkül a szükséges intézkedés megtételére nincs lehetőség – a (7) bekezdésben meghatározott intézkedései során a vizsgaszabályzatban, illetőleg a tanév rendjében foglaltaktól – az adott ügy elintézéséhez szükséges mértékben – eltérő intézkedést is hozhat. Az oktatásért felelős miniszter döntését három munkanapon belül köteles meghozni és közzétenni. Az oktatásért felelős miniszter intézkedése a közzététel után azonnal végrehajtható. Az oktatásért felelős miniszter intézkedését távközlési eszközön is közzéteheti.
Az írásbeli érettségi vizsga pótlásának szabályai:
100/1997. (VI.13.) kormányrendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról
24. § (1) Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról fel nem róható okból elkésik, távol marad, a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik mielőtt a válaszadást befejezné, az adott vizsgatárgyból pótló vizsgát tehet.
(3) E § alkalmazásában a vizsgázónak fel nem róható ok, minden olyan a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására.
(4) Az első bekezdésben meghatározott esetben
a) az igazgató – ha ehhez a feltételek megteremthetőek – hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon, vizsgaidőszakban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen,
b) az engedélyben meg kell jelölni a hiányzó vizsgarész pótlásának formáját. Ha nincs lehetőség az adott vizsgaidőszakban írásbeli vizsga letételére, engedélyezhető az írásbeli vizsgarész szóbelivel történő kiváltása. Ebben az esetben a vizsgát a 37. § (3) bekezdése szerint kell megszervezni és minősíteni,
A lebonyolítás speciális szabályai:
37. § (3) Ha a vizsgázónak a közoktatásról szóló törvény 30. §-ának (9) bekezdése vagy az e rendelet 24. § (4) bekezdés b) pontja, illetve 31. § (5) bekezdései alapján engedélyezték, hogy az írásbeli vagy a gyakorlati vizsgarész helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli vagy gyakorlati és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kihúzása előtt legalább tíz perc pihenőidőt kell adni. A vizsgázó a pihenőidő alatt a vizsgatermet nem hagyhatja el. Amennyiben a vizsgázó a gyakorlati vizsgarészt szóbeli vizsgarésszel pótolja, a törzslapján, az érettségi bizonyítványában, tanúsítványában ezt a tényt – záradék formájában – fel kell tüntetni.
A vizsga értékelésének speciális szabályai:
41. § (2) Ha a vizsgázó az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tett, mindkét tétel kifejtését a szóbeli tételek értékelési szabályai szerint kell értékelni, majd a két tételre adott pontszámok összegét a szóbeli vizsgán elérhető pontszám kétszeresének százalékában kell kifejezni, és ez adja a vizsga százalékos minősítését. A vizsgázónak ebben az esetben mindkét szóbeli vizsgáján legalább tíz százalékot kell teljesítenie ahhoz, hogy a vizsgatárgyból a teljesített százalékérték alapján a (3)-(4) bekezdésben meghatározottak szerint legalább elégséges osztályzatot kaphasson.
