Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa az Alkotmánybíróságnál indítványozta, állapítsa meg, hogy a vagyonosodási vizsgálatok jogszabályi alapja ellentétes a jogállamiság elvével, az abból fakadó jogbiztonság, valamint a tisztességes eljárás követelményével, és a jogorvoslathoz való joggal.
Szabó Máté országgyűlési biztos 2009 januárjában kezdeményezte a Pénzügyminiszternél és az APEH elnökénél a vagyonosodási vizsgálatok szabályozásának és adóhatóság gyakorlatának a felülvizsgálatát. A Pénzügyminiszter és az APEH elnöke az ombudsmani kezdeményezésekkel nem értett egyet, indokaikkal azonban a biztos nem tudott azonosulni. Az ombudsman továbbra is fenntartja, hogy az adóhiány tényét és összegét az adóhatóságnak kell bizonyítania. Vagyonosodási vizsgálat esetén pedig – noha a bizonyítási teher megfordul – az adóhatóság feladata marad annak bizonyítása, hogy a becslés feltétele fennáll, tehát, hogy az adózó bevallott illetve adómentes jövedelmei nem fedezik a kiadásait. A jövedelmek és a kiadások összegszerűségét az adóhatóság köteles bizonyítani, a biztos álláspontja szerint a kiadásokról az adózó nem kötelezhető nyilatkozattételre.
A szabályozásról, valamint az adóhatóság azon alapuló gyakorlatáról megállapítható, hogy az APEH olyan “kötelezettségek” ellenőrzésére kapott felhatalmazást, amelyek egyáltalán nem terhelik az ellenőrzés alá vont magánszemély adózót. Ilyen például a kiadásokkal kapcsolatos dokumentumok megőrzése, vagy a készpénzes fizetések, a fizetés tényének bizonylatolása, vagy az elévült adóévek bevételeire vonatkozó dokumentumok határidőn túli megőrzése. Ez az ellenőrzési felhatalmazás – és általa az adóhiány megállapításának lehetősége – valamint a bizonyítási kötelezettség megfordulása együttesen azt eredményezi, hogy az érintett magánszemélyek kénytelenek, de ugyanakkor gyakran képtelenek a valós helyzet bizonyítására. Az ilyen jellegű adóhatósági elvárás nem egyeztethető össze a jogbiztonság és a tisztességes eljárás követelményével. Ennek következtében nagy eséllyel megtörténhet, hogy meg nem szerzett, esetenként nem is létező, csak vélelmezett jövedelem is adóztatás alá kerül, ami nem egyeztethető össze az alkotmányossági követelményekkel, különösen a jogbiztonság elvével.
A Pénzügyminisztertől és az APEH elnökétől kapott válaszok, az azokban foglalt szinte teljes visszautasítás nyomán, az adóhatósági eljárások alkotmányosságának biztosítása érdekében az ombudsman az Alkotmánybíróságnál indítványozta a vonatkozó szabályozás megsemmisítését.