A szocialisták május 1-jén kezdik meg európai parlamenti (EP) választási kampányukat a fővárosi Városligetben és vidéki városokban, a majálisok keretében. A rendezvényeken ott lesznek a párt európai parlamenti képviselőjelöltjei. A Fidesz kampánynyitóját május 2-án a Városligetben tartják, május 4-től pedig Orbán Viktor pártelnök, a Fidesz elnökségi tagjai, valamint az Fidesz-KDNP lista képviselőjelöltjei intenzív országjárásba kezdenek.
Kampányidőszaknak a választás kitűzésétől a szavazást megelőző nap 0 óráig tartó időszakot nevezi a törvény. A június 7-ei EP-választáson június 5-én 24 óráig kampányolhatnak a pártok.
A hivatalos kampány Magyarországon március 26-án vette kezdetét, amikor Sólyom László június 7-ére írta ki a magyarországi európai parlamenti választásokat.
Választási kampánynak számít a választópolgárok választási akaratának bármilyen módon történő befolyásolása, különösen a választási program ismertetése, jelölt, lista vagy jelölő szervezet népszerűsítése, választási gyűlés szervezése, plakát elhelyezése.
A választási kampány végéig a jelölő szervezetek és a jelöltek engedély nélkül készíthetnek plakátot. A plakát olyan sajtóterméknek minősül, amely engedély és bejelentés nélkül készíthető. Az Országos Választási Bizottság állásfoglalása szerint azonban a plakátokon és a szórólapokon is fel kell tüntetni az impresszumot.
Nem lehet plakátot elhelyezni épület falára vagy kerítésére, csak a tulajdonos, a bérlő, illetve állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan esetén a vagyonkezelői jog gyakorlójának hozzájárulásával. Állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületen vagy azon belül tilos plakátot elhelyezni. A helyi önkormányzat egyes középületeken plakát elhelyezését műemlékvédelmi, környezetvédelmi okból rendeletben megtilthatja.
A plakátot úgy kell elhelyezni, hogy az ne fedje más jelölt vagy párt plakátját, és károkozás nélkül eltávolítható legyen. Fontos szabály, hogy a plakátot annak kell eltávolítania a választást követő 30 napon belül, aki elhelyezte.
A választási gyűléseket nem kell bejelenteni a rendőrségnek, de a rend fenntartásáról a szervezőnek gondoskodnia kell. Az, hogy a választási gyűléseket nem szükséges bejelenteni a rendőrségnek, nem jelenti, hogy a szervezőnek más engedélyeket ne kellene beszereznie: a közterület-foglalást az önkormányzattal kell egyeztetni, a rendezvény közúton történő megtartásához pedig a közút kezelőjének hozzájárulására van szükség.
A rendezvény addig minősül választási gyűlésnek, amíg azt a szervező befejezettnek nem nyilvánítja. Amennyiben a szervező a gyűlést lezárja, de a résztvevők továbbra is a helyszínen maradnak, azt már a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó rendezvénynek kell tekinteni.
Tilos választási kampányt folytatni, választási gyűlést tartani állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületben, kivéve az ötszáznál kevesebb lélekszámú településen, ha nem áll rendelkezésre más közösségi célú épület. A kampány céljára az állami, önkormányzati szervek a jelöltek, jelölő szervezetek számára azonos feltételekkel bocsáthatják rendelkezésre a helyiségeket.
A kampányidőszakban a műsorszolgáltatók a jelölő szervezetek számára azonos feltételekkel tehetnek közzé politikai hirdetést. A politikai hirdetéshez véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos. Az országos közszolgálati műsorszolgáltatók három alkalommal ingyenesen közzéteszik a listát állító pártok politikai hirdetéseit a május 20-tól június 4-ig terjedő időszakban és a kampány utolsó napján, június 5-én.
Magyarország területén június 6-án 0 órától június 7-én 19 óráig kampánycsend van, ekkor kampánytevékenységet folytatni tilos.
A kampánycsend megsértésének minősül a választópolgárok választói akaratának befolyásolása, azaz például a választópolgárok szavazásra történő szervezett szállítása, számukra étel-ital adása. Tilos a pártjelvények, zászlók, pártszimbólumok, a jelölt fényképét vagy nevét tartalmazó tárgyak osztogatása, választási plakát elhelyezése, vagy a választói akarat befolyásolására alkalmas információk szolgáltatása elektronikus vagy más úton.
A kampánycsend megsértésének számít az is, ha a tiltott tevékenységet nem jelölt vagy párt végzi, sőt akkor is, ha az senkinek se róható fel. A választási bizottságok megállapíthatják a kampánycsendsértés tényét abban az esetben is, ha az elkövető ismeretlen marad.
Az Országgyűlés nem szabályozta, hogy az európai parlamenti választáson induló pártok mennyit költhetnek a kampányukra. Az EP-választási kampányhoz állami költségvetési támogatást nem kapnak a pártok, saját belátásuk szerint dönthetnek arról, mennyit költenek jelöltjeik illetve pártjuk népszerűsítésére.
Tóth Zoltán választási szakértő szerint a parlamenti pártoknak “nagyon súlyos szabályozási adóssága van”, és ezen mielőbb változtatni kellene, “lehetőleg úgy, hogy ahhoz az életnek valami köze legyen”.
Az OVB által eddig nyilvántartásba vett szervezetek
Újabb szervezetet, a Magyarok Egymásért Szövetségét vette nyilvántartásba az OVB a június 7-i európai parlamenti (EP) választásra hétfői ülésén.
Így eddig összesen 24 pártot vettek nyilvántartásba. Csak azok a pártok gyűjthetnek ajánlószelvényeket, amelyek az OVB-nél regisztráltatták magukat.
Az EP-választáson csak azok a szervezetek állíthatnak listát, amelyek összegyűjtöttek 20 ezer érvényes ajánlást a választópolgároktól.
Az OVB korábban már döntött 23 párt nyilvántartásba vételéről. Ezek – a kérelmezés sorrendjében – a következők: a Magyar Kommunista Munkáspárt, a Magyar Republikánus Politikai Párt, a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt, a Magyar Szocialista Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Független Kisgazda-Nemzeti Egység Párt, a Jobbik Magyarországért Mozgalom, a Magyarországi Kisebbségek Pártja, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, a Magyar Szociális Zöld Párt, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Magyar Demokrata Fórum, a Szabad Demokraták Szövetsége, a Zöldek Pártja, az MCF Roma Összefogás Párt, a Magyar Igazság és Élet Pártja, a Lehet Más a Politika Párt, a Humanista Párt, a Centrum Összefogás Magyarországért Párt, a Megújult Magyarországi Roma Összefogás Párt, az Internetes Demokrácia Pártja, valamint a Pajzs Szövetség.
A pártok május 8-ig gyűjthetik az ajánlásokat.
Az ajánlás csak akkor érvényes, ha azon szerepel a jelölt és a jelölő szervezet neve, az ajánlást tévő választópolgár neve, címe, személyi azonosító száma, valamint saját kezű aláírása.
