Napjainkban Európa a nukleáris energia reneszánszát éli, az atomenergia Európa egyik legolcsóbb és legtisztább energiaforrása, jelenleg az unió villamosenergiájának 32 százalékát adja. Négy uniós tagállamban hat új reaktort építenek. Az atomenergiát bátran nevezhetjük a független uniós energiapolitika kulcsának. Az unió ugyanakkor még ma is megosztott az atomenergia kérdésében – mondta Herczog Edit az Európai Parlament kedd esti plenáris ülésén.
“A különböző történelmi háttér és jogi keretrendszer, a reaktorok eltérő típusa és száma, valamint a szabályozási megközelítés sokfélesége miatt az uniós tagállamok eddig nem hoztak létre közös, az egész közösségben alkalmazható szabályokat a nukleáris biztonsággal kapcsolatban. A jövőben pedig csak ez vezethet a nukleáris biztonság további javulásához, hiszen ezt kizárólag nemzeti szinten nem lehet elérni”- hangsúlyozta a szocialista képviselő a közösségi nukleáris biztonsági keretről szóló jelentés kapcsán.
“Az EU-ban alkalmazott nukleáris biztonsági szabványokkal és gyakorlatokkal kapcsolatban vannak valós és indokolt aggodalmak. Általános tendenciaként megfigyelhető, hogy a nukleáris létesítmények biztonsági színvonala csökken, amikor a tervezett élettartamuk végéhez közelednek. Ezért van szükség a nukleáris kockázatok csökkentését elősegítő intézkedésekre” – emlékeztetett Herczog Edit az EP Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságának tagja.
A szocialista európai parlamenti képviselő kiemelte, hogy az elfogadásra kerülő irányelv célja a nukleáris biztonság közösségen belüli elérése, fenntartása és szintjének folyamatos emelése, továbbá a nemzeti szabályozó testületek szerepének bővítése, a nukleáris létesítmények magas szintű biztonságát garantáló alapvető kötelezettségek és általános elvek megállapítása.
Az energiapolitikus felhívta a figyelmet arra is, hogy az Euratom Szerződés több mint fél évszázaddal ezelőtti aláírása óta az atomiparban az EU világszinten vezető helyet szerzett és az atomkutatásban is élen jár. Az uniónak ezt az ipari és műszaki vezető szerepét a jövőben is meg kell őriznie és meg kell védenie, tekintettel a többi szereplő (Oroszország, Egyesült Államok) nukleáris tevékenységének felélénkülésére, valamint a nukleáris világszínpad új szereplőinek (India, Kína) megjelenésére, amelyek középtávon az EU versenytársai lehetnek.
“Az unióban most olyan közös biztonsági szabványok lépnek életbe, amelyek a legmodernebb technológiák, gyakorlatok és szabályrendszerek bevezetését írja elő az EU-ban működő összes nukleáris létesítményben, így a nukleáris energetika jelenét és jövőjét meghatározó politikai, gazdasági és műszaki döntések is meghozhatók lesznek. 23 évvel a csernobili katasztrófa után az uniós polgárok biztosak lehetnek abban, hogy a jogalkotók megtettek minden tőlük telhetőt a nukleáris balesetek kockázatának csökkentése érdekében” – zárta hozzászólását Herczog Edit.
