Elkészült a Bajnai-kormány válságkezelő programja, amely a “Válságkezelés és bizalomerősítés” címet viseli, és több olyan intézkedést is tartalmaz, amelyek eddig csak részben vagy egyáltalán nem kerültek nyilvánosságra. Új elem például, hogy a kormány a rászorultsághoz kötné az utazási kedvezményeket.
A program egyebek mellett azt is részletesen kifejti, hogy miként segítenék a bajba jutott devizahiteleseket. Az intézkedések között olvasható: az új kormány haladéktalanul tárgyalásokat kezd a hazai bankokkal, hogy a gazdasági válság hatására – még a Gyurcsány-kormány ideje alatt – kötött megállapodás általános érvényű szabályozássá váljon. E szerint a lakossági ügyfelek meghosszabbíthatják a devizahiteleik futamidejének hosszát, átválhatják azokat forintra, s ezekért az ügyintézésekért a bankok nem számíthatnak fel díjakat.
A dokumentum szerint a kormány azt is tervezi, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) ne csak a múltbéli szabálysértéseket szankcionálhassa, hanem előremutató felügyeleti jogkörei is legyenek.
Szintén a devizahitelesek érdekében a kormány javaslatot tesz a hitelközvetítői szabályozás megteremtésére, mert véleményük szerint a nem megfelelő képesítéssel rendelkező ügynökök hozzájárulhatnak az ügyfelek túlzott eladósodásához, és ezzel a hitelkockázatok növekedéséhez.
Ezen intézkedéscsomagban szól arról a dokumentum, hogy kormány kidolgozza a “korai válságkezelő rendszert”, amellyel meg kívánná akadályozni, hogy nagy hitelintézetek elbukjanak a válság miatt.
A kiadásokat összességében két év alatt 1300 milliárd forinttal csökkentő lépések között Bajnai Gordon miniszterelnök vasárnap már említette, hogy pénzt vonnak el a közösségi közlekedés finanszírozásától, de akkor részleteket nem mondott. A dokumentumból kiderül: rászorultság alapján válnának hozzáférhetővé az utazási kedvezmények. A kormány kezdeményezi, hogy csak azoknak a csoportoknak maradjon meg a jövőben a kedvezménye, amelyek valóban rászorulnak az utazási támogatásra, mivel jelenleg ez a szociális helyzettől teljesen függetlenül nagyjából 6-7 millió embernek jár. A kormány számításai szerint a költségvetés 106 milliárd forinttal pótolja ki a társaságok ebből származó veszteségét.
A válságkezelő program megerősíti, hogy kormány 2010. január 1-jétől vezetné be az általános értékalapú ingatlanadót, amely figyelembe venné a méltányosság elveit, olyan módon, hogy az alacsonyabb értékű ingatlanok adóterhelése a jelenlegi szinten marad, a nagyobb értékűek után viszont magasabb adókulcs szerint kell fizetni.
Az adóelkerülés visszaszorítása érdekében pontosítanák az adóparadicsomokban alapított úgynevezett “ellenőrzött külföldi társaságok” fogalmát, és kiszélesítenék adókötelezettségüket. A tervek szerint bevezetnék a forrásadókat, amelyek így a belföldi forrásból fizetett kamatra és jogdíjra, s a belföldi társaságok részesedésének értékesítéséből származó árfolyamnyereségre is vonatkoznának.
A közrend és a közbiztonság megerősítésére tervezett lépések között szerepel, hogy a szabálysértési törvényt kiegészítenék azzal: újra nyomozzon a rendőrség a 20 ezer forintnál kisebb értékű lopások ügyében is.
A válságkezelő program része az is, hogy a Magyarországról kialakult, jelentősen megromlott nemzetközi képen javítsanak, ezért a kormány külgazdasági diplomáciai offenzívát indít. Ide tartozik még, hogy a válságkezelő program hitelességét és eredményeit befektetői roadshow-k formájában a külföldi befektetőknek is bemutatja.
A kormánynak azt tervezi, hogy létrehoz egy olyan Nemzeti Eurófelügyelő Bizottságot, amely folyamatosan nyomon követi a makrogazdasági helyzet, az arra adandó válaszok és az euró bevezetéséhez szükséges feltételek teljesítésének összhangját. A bizottság létrehozása, más néven ugyan, de szerepelt Gyurcsány Ferenc februári tervei között is, ám testület még nem jött létre.
A kormanyszovivo.hu oldalon elérhető a Bajnai kormány Válságkezelő programja →
