Az ítélkezés színvonalát nem fogja érinteni a gazdasági megszorítás – jelentette ki Fazekas Sándor, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökhelyettese, a Pesti Központi Kerületi Bíróság elnöke hétfőn.
Az elnökhelyettes a Fővárosi Bíróság összbírói értekezletének szünetében tartott sajtótájékoztatón azt mondta, már a jelenlegi kompenzációs rendszer is okoz bérfeszültséget a bírók és a többi igazságszolgáltatási dolgozó között.
Gatter László, a Fővárosi Bíróság elnöke ehhez hozzátette: a bírák 13. havi járandóságának megvonása kétharmados törvény módosítását igényelné.
Fazekas Sándor elmondta: a májusi büntetőeljárási kodifikáció várhatóan számos olyan intézkedést vezet be, amely az eljárásokat felgyorsítja. Ilyen például, hogy kiszélesítik a bíróság elé állítás időtartamát. Az ügyészi indítványtól függetlenné tennék a tárgyalás mellőzésével zajló eljárások körét. A jövőben a bíróság önálló döntése alapján lehetne tárgyalás mellőzésével ügydöntő határozatot hozni. Az is szerepel a javaslatban, hogy a vádlotti jelenlét jog legyen az eljárás során, ne pedig kötelezettség, vagyis a tárgyaláson jelenlét nélkül is lehessen ügydöntő határozatot hozni.
A polgári ügyek területén az illetékességi szabályok megváltozásától várják elsősorban, hogy csökken az ügyek alapvetően Pest megyében és a fővárosban tapasztalt elhúzódása.
Gatter László ezzel kapcsolatban megjegyezte: a kodifikáció során időnként nem veszik figyelembe az OIT és a bírósági szakma véleményét. Így például fontosabb, a bíróságokra vonatkozó részletszabályok ügyében nem tárgyalt a miniszteri rendeletről, törvénymódosításról az OIT-tal a szaktárca.
A háttéranyag szerint az FB-n úgy vélik, feltétlenül javítani kell a bíróságok jogalkotásban történő közreműködésének eredményességén, az OIT-nak jeleznie kellene a jogalkotásért felelős minisztériumoknak – elsősorban az IRM-nek – hogy a jövőben a bíróságok jogalkotási észrevételeit nagyobb súllyal kezeljék.
Fazekas Sándor egy kérdésre válaszolva elmondta: Nyugat-Európában 3 kisegítő jut egy bírói tanácsra, Magyarországon körülbelül 2, az egyes szervezeti egységektől függően. Az ítélőtáblákon biztosított a kisegítők létszáma, de a megyei bíróságokon nem. Kiemelte: szükség lenne a bírák munkaterhének csökkentésére, hogy az adminisztrációs feladatokat ne a bíráknak kelljen elvégezniük.
Gatter László beszámolt arról, hogy a felszámolási, csődeljárási, cégalapítási ügyek száma nő a bíróságon, és nő a hátralék is. A parkolási bírságok két év alatt százezres nagyságrendben növelték az FB-re érkezett ügyek számát.
Fazekas Sándor felhívta a figyelmet arra: 2000 óta folyamatosan nő a bíróságokra érkezett ügyek száma, egyedül 2003-ban volt csökkenés. 2008-ban 1,6 millió ügy érkezett a magyar bíróságokra, 8 százalékkal több, mint 2007-ben. A Fővárosi Bíróságra tavaly 566 ezer ügy érkezett.
Mint mondta, a munka minőségét jól mutatja, hogy a PKKB-n a befejezett ügyek 80 százaléka első fokon fejeződik be, vagyis csak a meghozott határozatok 20 százaléka ellen jelentenek be fellebbezést, A megfellebbezett ügyek alig 5 százalékában helyezi hatályon kívül a másodfokú bíróság az elsőfokú határozatát.
A háttéranyag szerint a helyi bírák a fővárosban havonta több mint 20 ügyet fejeznek be, miközben az országos átlag 16 ügy.
