Korszerűbb, kiszámíthatóbb, gyorsabb, olcsóbb és hatékonyabb állami működésről beszélt az igazságügyi és rendészeti miniszterjelölt az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságában kedden.
Ügyfélközpontúbb közigazgatás és gyorsabb perek szerepelnek a jelölt programjában, aki jelenleg is az igazságügyi és rendészeti tárca élén áll.
A tervek szerint a nagy kodifikációs munkák közül a büntető törvénykönyv új általános része helyett csupán olyan átfogó módosítás lesz, amely megfelel a közbiztonsági helyzet kihívásainak. Változik továbbá a közigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény és a polgári, illetve büntető perrendtartás és készül egy nagy korrupcióellenes törvénycsomag is. A korrupcióellenes fellépés Draskovics Tibor szerint a Bajnai-kormány programjának fontos eleme lesz.
A jelölt kérdésre válaszolva elmondta: a válságkezelés érint majd nem kevés szerzett jogot is, ám ez csak az alkotmányosság tiszteletben tartásával lehetséges.
“A világgazdasági válság cunamijában semmi nem maradhat változatlan, de a változás csak alkotmányos lehet” – jegyezte meg Draskovics Tibor.
A gazdaságilag szükséges és az alkotmányosan lehetséges közötti szűk mezsgyét kell megtalálni, de a kormányban megvan az ehhez szükséges tudás és alkotmányos elkötelezettség – hangoztatta a miniszterjelölt.
Draskovics Tibor meghallgatásán elmondta: a tíz évvel ezelőtti igazságszolgáltatási reform tapasztalatai alapján szükséges a korrekció, hogy átláthatóbb, gyorsabb és a jogkereső közönség igényeire a jelenleginél nyitottabb legyen a bíráskodás.
Abszurd, hogy a bírák fegyelmi ügyeinek megindulása nyilvános adat, ám a végeredmény szolgálati titok – jegyezte meg az igazságügyi miniszterjelölt, aki szerint “az átláthatóság tekintetében még ennél sokkal nagyobb problémák is vannak”.
Gyurcsány Ferenc leköszönt miniszterelnöknek a közelmúltban az igazságszolgáltatással kapcsolatban nagy vihart kavart kijelentéséről szólva a jelölt azt emelte ki: a részlehajlás látszata sem merülhet fel az igazságszolgáltatással összefüggésben. Ám egy sor bírói, ügyészi döntés nem volt érthető, megmagyarázható a közvélemény egy része számára, ami nem azt jelenti, hogy törvénysértőek voltak, de nem illeszkedtek a korábbi döntések sorába, vagy éppen logikai bukfenc volt az indoklásukban – mondta.
A miniszterelnök az MSZP március 21-i tisztújító kongresszusán azt mondta, az állam egyes intézményei, különösen a bíróságok és az ügyészségek bizonyos döntései azt az érzést keltik, hogy a döntéshozók egy része a Fidesz érdekei, kimondott vagy sugallt elvárásai szerint járnak el. Gyurcsány Ferenc hozzátette: “úgy tűnik, mintha mentenék a Fideszhez kötődő disznóságokat, másrészt meg időnként azt a gyanút keltik, hogy részrehajlóan eljárás alá vonják, büntetik a Fidesz ellenfeleihez tartozókat vagy annak vélteket”.
Draskovics Tibor szerint a szélsőséges véleménynyilvánítás szélsőséges tettekhez vezet, ezért változtatni kell a véleménynyilvánítás szabadságának szabályain, és ehhez szükség van az alkotmány módosítására.
Kérdésre válaszolva kitért arra is, hogy történt számos olyan bűncselekmény, amelynek a nyomozások jelenlegi állása szerint csak rasszista motívuma lehet. Továbbá volt korábban több olyan bűncselekmény, ahol sok jel utalt a rasszista indítékra, ám mégsem ennek megfelelően értékelte azokat az igazságszolgáltatás, mert a bíróság és az ügyészség nem egyszer láthatóan ódzkodik attól, hogy ezt a nehezen bizonyítható tényállási elemet is értékelje.
Továbbá a jelenlegi igazságszolgáltatás tétlenül nézi a “Le kellene lőni őket mint a kutyákat!” – típusú kijelentéseket, holott ez az elborzasztó jelenség sokak jogérzékét sérti – jegyezte meg Draskovics Tibor.
A bizottság szocialista és szabad demokrata többsége támogatta Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszteri kinevezését. A jelöltet 15 szocialista és egy szabad demokrata képviselő igen szavazatával támogatta, ugyanakkor a bizottság 13 fideszes, illetve kereszténydemokrata tagja ellene szavazott.
