Nem reménytelen az új médiatörvény elfogadása, de számos ponton módosítani kell a munkaanyagot – nyilatkozta Sarkady Ildikó médiajogász, korábbi audiovizuális kormánybiztos.
Nem reménytelen a helyzet, de meg kell teremteni a jogszabály belső arányait, minden részének kidolgozottságát egy szintre kell hozni” – mondta, megjegyezve: a törvényhozók döntése, hogy egyszerű, keretjellegű szabályozást, vagy mindent részletesen szabályozó rendszert hoznak létre.
Hozzátette: csakhogy az ötpárti tervezet alig egyharmada foglalkozik tartalmi kérdésekkel, a fennmaradó vízfej” a hatósági, intézményrendszeri és felügyeleti kérdéseket szabályozza, eleve megszabva a további munka kereteit”, és a részletes szabályozás felé mutatva irányt.
Sarkady Ildikó kifogásolta, hogy az anyagból teljesen hiányzik a digitális átállás utáni időszak médiapiacának kezelése, de megemlítette azt is, számos olyan fogalom került az anyagba, amelyeket más területekről emeltek át, de itt nem igazán van helyük.
Ezek közé sorolta a hírközlési és a versenyjog területén használatos jelentős piaci erő kategóriája; ezzel szemben szerinte a más szempontokat is tekintetbe vevő meghatározó véleményformáló képességet kellene használni.
Az uniós irányelvtől gyökeresen eltérő logika szerint definiálja a lekérhető szolgáltatásokat a tervezet: ott a szerkesztettség, ebben az anyagban a lekérhetőség a fő szempont, mindez pedig kérdésessé teszi, végrehajtja-e így Magyarország az EU direktíváját – mondta.
Hozzátette: eközben a tervezet elfogadása esetén szabályozatlanul maradnának az egyéni honlapok audiovizuális tartalmai mellett az időszaki kiadványok honlapjain és az időszaki internetes kiadványokban megjelent anyagok is.
Nem világos, milyen és mekkora forrásokból finanszíroznák majd a közmédiumokat, sem az, hogy pótolnák-e, és ha igen, hogyan az azok reklámmentesítése által okozott kiesést; arra az elképzelésre, hogy öt helyett hat tagból álló médiatestületeket hoznának létre, Sarkady Ildikó úgy reagált: egy páros taglétszámú fórum matematikailag működésképtelenné válhat”.
Bírálta, hogy szakemberek helyett politikai delegáltak döntenek például a szankciókiszabásokról, ugyanakkor pozitívumként említette, hogy ha valamely társaság pere viszi a büntetést, a bíróságoknak igen rövid idő áll rendelkezésére a döntéshez; így a folyamat gyorsasága miatt a szankció elérheti a célját.
A szankciók összege kapcsán annak a véleményének adott hangot a médiajogász: meg kell vizsgálni, indokolt-e, hogy a versenyhivatali eljárásokéhoz hasonló összegeket lehessen kiróni. Az ön- és a társszabályozás fontosságának hangsúlyozása mellett felvetette, hogy az új szabályok bevezetése után kezdődjön egyfajta türelmi idő”, amikor egy ideig vagy a minimális büntetési értékeket róják ki, vagy első alkalommal csak figyelmeztetésben részesítik a médiaszolgáltatót.
Nem csupán a tervezetet megalapozó háttértanulmányokat, piacelemzéseket hiányolja – mondta -, de a kidolgozás során a szakmai egyeztetést is; a jogalkotás megcsúfolása, ahogyan ez az anyag készült” – fogalmazott Sarkady Ildikó.
Utalt arra: mivel szinte követhetetlen sebességgel fejlődik a média és az ágazat által használt technológia, szükség van arra, hogy évente áttekintsék a jogszabályt, így előzve meg elavulását.
