“Üdvözölni szeretném Buitenweg asszony jelentését, amelynek célja, hogy a már meglévő esélyegyenlőségi irányelvek között (2000/43/EK, a 2000/78/EK és a 2004/113/EK) összhangot teremtsen”- kezdte írásbeli hozzászólását Lévai Katalin szocialista EP képviselő, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság póttagja.
Az Európai Parlament április 1-i plenáris ülésén tárgyalta a holland képviselő asszony “A személyek közötti, vallásra vagy meggyőződésre, fogyatékosságra, életkorra vagy szexuális irányultságra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód” című jelentését Brüsszelben.
Lévai Katalin hozzászólásában kifejtette: “Úgy érzem, ez ma igencsak aktuális problémát vett fel, hiszen a gazdasági válság csak tovább súlyosbította a létező társadalmi feszültségeket, és nem kedvezett az esélyegyenlőség ügyének sem. Kiemelten fontosnak tartom, hogy egy ilyen kulcsfontosságú jelentésben nagyobb figyelmet fordítsunk az egyéneket érintő esetekre. Sajnálom, hogy az állampolgári jogokkal foglalkozó bizottság végül az egyének közötti ügyleteket nem vette bele a jelentésbe, hiszen ez a személyek közötti diszkrimináció kérdését veti fel. A javaslat egyik legnagyobb hiányossága azonban az, hogy zárt, ráadásul igen rövid listát alkot a diszkrimináció tiltandó formáiról, ezáltal implicit módon legalizáltnak tekinti a külső tulajdonságok alapján történő diszkriminációt, miközben nem emel szót a nyelvi és nemzetiségi alapon folyó megkülönböztetés ellen.”
A magyar szocialista képviselőnő továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy az irányelv eláll az emberi jogi alapú érveléstől a melegjogok tekintetében, amelyek napjainkban éles viták kereszttüzében áll a régi és az új tagállamokban egyaránt. A jelentés, érvelésével, miszerint a szabályozás “nem érinti a házassági vagy családi állapotra és a reproduktív jogokra vonatkozó nemzeti törvényeket”, nem határozza meg egyértelműen a közösségi és a nemzeti szabályozás hatályának határait, de helybenhagyja azt a számos tagállam politikai rendszerében kialakult konszenzust, miszerint a melegeknek nincs joguk családalapításhoz.
“Sajnálatosnak tartom továbbá, hogy a napjainkban különösen akut romakérdés a jelentésben meg sincs említve.”- zárta beadványát Lévai Katalin.
