Ajánlást kellene közzétennie az Európai Bizottságnak arról, hogy a tagállami vállalatirányítási magatartási kódexek ültessék át az elmúlt években kialakult legjobb gyakorlatot a cégvezetői javadalmazási rendszerek tekintetében – javasolja az Európai Bizottság egyik tanácsadó testülete.
Az Európai Vállalatirányítási Fórum (European Corporate Governance Forum) kedden tette közzé a cégvezetői javadalmazási rendszerekről készített ajánlásait. Ezek két fő javaslat köré csoportosulnak.
1. Az EU alkosson irányelvet arról, hogy minden tagállamban legyen kötelező a tőzsdén jegyzett vállalatok esetében a vezetők javadalmazásával kapcsolatos politika illetve az egyes igazgatósági tagok fizetésének nyilvánosságra hozatala (ez utóbbi jelenleg csak a tagállamok szűk kétharmadában kötelező, többek között Magyarországon sem).
2. Az Európai Bizottság bocsásson ki egy ajánlást arról, hogy a tagállami vállalatirányítási magatartási kódexek ültessék át az elmúlt években kialakult legjobb gyakorlatot a cégvezetői javadalmazási rendszerek tekintetében.
A Fórum elismeri, hogy a fizetési szerkezet és a javadalmazás nagysága ügyében a vállalatok és részvényeseik kezében van a döntés joga. Ennek dacára azt ajánlja minden érintettnek, hogy érdemes átvenni az elmúlt években legjobbnak bizonyult gyakorlatot. Arra is felhívja azonban a figyelmet, hogy nem szabad összemosni a pénzintézetek és a reálszférában tevékenykedő vállalatok juttatási rendszereit, nem helyes, ha egyforma szabályokat próbálnak ráerőltetni erre a két, gyökeresen eltérő világra. A pénzintézeteknél teljesen más a vezetők pénzügyi ösztönzői és kockázatvállalási hajlandósága közötti viszony, mint a reálgazdaságban, s eltér az alkalmazottak javadalmazásának rendszere is, amit illik tiszteletben tartani az ECGF szerint.
Az elmúlt két évtizedben azonban mindkét szférában jelentős eltolódás ment végbe a cégvezetés javadalmazásában a teljesítménytől függő, mozgó juttatások megjelenésével, illetve szerepük fokozatos növekedésével. Ezt az indokolta, hogy így jobban össze lehet hangolni az igazgatók és a részvényesek érdekeit. Csakhogy a gyakorlatban a mozgó juttatások egyre komplexebbé váltak és egyes esetekben extrém nagy kifizetésekhez, illetve visszaélésekhez vezettek, ami felvetette a vezetői javadalmazások nyilvánosságra hozásának igényét – ismeri el az ECGF. Ezért alkotta meg a Bizottság 2004-ben a vezetői javadalmazási rendszerek nyilvánosságra hozataláról szóló ajánlását, amelynek gyakorlati hatása mindazonáltal rendkívül csekély maradt.
A Fórum ezért úgy gondolja, tovább kell lépni. Minden tagállamban kötelezővé kell tenni a tőzsdén jegyzett vállalatok esetében a vezetők javadalmazásával kapcsolatos politika illetve az egyes igazgatósági tagok fizetésének nyilvánosságra hozatalát is. Méghozzá olyan részletességgel, hogy a részvényesek megérthessék, milyen juttatási elemek milyen ösztönzőket eredményeznek a vállalatvezetők számára – beleértve a különféle részvényopciókat és a nyugdíjjogosítványokat is. Ezek nyilvánosságra hozatala nélkül illúzió marad a részvényesi kontroll – véli az ECGF.