Túlságosan hangos volt a buli. A csendháborítás miatt rendőröket hívtak. Az biztos, hogy a rendőrök az egyik vendéget előállították. A többi csupa ellentmondás. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa a tisztességes eljárás jogának érvényesítésére figyelmeztet.
Az előállítás körülményeit Szabó Máté ombudsman hivatalból vizsgálta, előbb egy blogbejegyzés, majd a rendőrségi jelentések alapján. A blog szerint a rendőrök azzal indokolták intézkedésüket, hogy egyiküket a bulizó megütötte. Az internetes naplóban az is olvasható, hogy az előállított nem léphetett kapcsolatba az ügyvédjével, nem hallgatták meg, nem volt lehetősége, hogy panaszt tegyen, és bár végül elengedték, az előállításról semmilyen igazolást sem kapott.
A rendőri jelentés az intézkedés jogalapjaként azt jelölte meg, hogy az illető nem hagyott fel a szabálysértéssel. A kapitányságvezető tájékoztatása szerint ezzel szemben az ok a jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség, azaz hogy az érintett nem volt hajlandó igazolni magát. Egyetlen iratból sem derül ki azonban, mit, mikor és hogyan tett a rendőrség a személyazonosság megállapítására.
Az ombudsman eszközei korlátozottak, ezért a blogbejegyzés és a rendőrségi iratok közötti ellentmondásokat sem sikerült minden esetben feloldani. Annyi kiderült, hogy az előállítottat – kifejezett kérése ellenére – a meghallgatásáig 5 óra hosszat váratták, amit az igazoló jelentések az előállított személy ittasságával magyaráztak.
A biztos kétségesnek tartotta, hogy a rendőri jelentés és a többi dokumentum alapján minden részletre kiterjedően reprodukálni lehetne az intézkedést megalapozó tényállást, a rendőrök eljárását, valamint megállapítható-e az előállítás igazi jogalapja. Az ilyen intézkedés szükségessége is kérdéses, és arról sincs adat, hogy az ügyben bármilyen szabálysértési eljárás indult volna. Az ombudsman rámutatott, hogy megfelelően szabályozottak az előállítás, mint személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés alkalmazásának feltételei, ezért az soha nem lehet előrehozott büntetés és “nevelő célzattal” sem alkalmazható. Az állampolgári jogok biztosa ezért megállapította, hogy a XIII. kerületi rendőr-kapitányság eljárásával a jogállamiság elvével, valamint a személyes szabadsághoz való joggal összefüggő visszásságot okozott.
Pontos dokumentumok híján nem tisztázható – mert nem foglalták írásba – hogy az előállított nyilatkozott-e vagy sem, hogy ügyvédet hívna. A biztos szerint nem lehet vitás, hogy sérül a védelemhez való jog, amennyiben valaki akarata ellenére nem tudja felvenni a kapcsolatot védőjével, hozzátartozójával. A nyilatkozat dokumentálása – magától értetődően, kifejezett törvényi kötelezettség nélkül is – elengedhetetlen a védelemhez való jog, valamint a tisztességes eljáráshoz való jog sérelmének megelőzéséhez.
Az ombudsman a hasonló visszásságok megelőzése érdekében az országos rendőrfőkapitányhoz fordult.
