Legyen jogilag kötelező az Európai Bizottság kisvállalkozási intézkedéscsomagja (Small Business Act) – áll Herczog Edit (szocialista) kedden elfogadott EP-jelentésében. A képviselők csökkentenék a túlszabályozást, lerövidítenék a kifizetési határidőket, és gyorsabb cégbejegyzést szeretnének.
Az Európai Bizottság 2008. június 25-ei kommunikációjában tíz alapelvet fogalmazott meg a kis és közepes vállalkozások növekedésének támogatása érdekében. Az EP szerint ezek végrehajtása mindenképpen szükséges lenne.
A képviselők kedden, 536 igen, 47 nem, 47 tartózkodó vokssal, változtatás nélkül fogadták el a szakbizottsági szinten korábban megszavazott Herczog-jelentést.
A jelentés szerint “az EU-ban működő 23 millió kis- és középvállalkozás (kkv) – amely körülbelül az összes vállalkozás 99 százalékát teszi ki, és több mint 100 millió munkahelyet biztosít – alapvető szerepet játszik a gazdasági növekedésben, a társadalmi kohézióban és a munkahelyteremtésben, az innováció egyik legfőbb forrása és elengedhetetlen a foglalkoztatás fenntartásához és növeléséhez”.
A szöveg szerint ugyanakkor “az Európai Unió korábbi kezdeményezései ellenére 2000 óta csekély mértékű vagy alig érzékelhető javulás mutatkozott a kkv-kat körülvevő üzleti környezetben”.
Női vállalkozók
A képviselők úgy vélik, a nők vállalkozói tevékenysége a nők számára vonzóbbá teszi a munkaerőpiacot, valamint javítja gazdasági és társadalmi helyzetüket. Az EP ugyanakkor sajnálja, hogy a férfiak és nők közötti – különösen a bérekben mutatkozó – egyenlőtlenségek a női munkaerő nagyfokú keresettsége ellenére továbbra is fennállnak ezen a területen, és hogy a női vállalkozók aránya az EU-ban továbbra is alacsony.
Filmkészítés, szellemi szabadfoglalkozás
A szöveg szerint a parlament “támogatja az elképzelést, mely szerint 2012-ig meghosszabbítanák a filmkészítésre vonatkozó állami támogatások közösségi versenyszabályok alóli mentességét”. Az EP “kéri továbbá, hogy ismerjék el a szellemi szabadfoglalkozások különleges jellegét, és annak fontosságát, hogy a szellemi szabadfoglalkozást űzőket a többi kkv-val azonos módon kell kezelni”.
Kisebbségek kkv-i
A jelentés arra kéri a tagállamokat, “támogassák az általános gazdaságban az alulreprezentált etnikai kisebbségekhez tartozók tulajdonában lévő kkv-k bevonását olyan beszállítói sokszínűségi programok kidolgozása révén, melyek a nagyobb vállalkozásokkal megbízásokért versengő, alulképviselt vállalkozások számára egyenlő feltételek biztosítását célozzák”.
Csökkentsék az adminiszratív terheket
A parlament erősítené a kkv-k szerepét a közbeszerzésekben, támogatná a konszolidált adóalap és az “egyablakos” áfarendszer bevezetését, és úgy véli, “ahol csak lehetséges, legalább 25 százalékkal feltétlenül csökkenteni kell az adminisztratív terheket, és a kkv-k igényeihez igazított modern adminisztrációt kell kialakítani”.
Késedelmes fizetések
A jelentés kiemeli: “a kkv-k csődjének oka minden negyedik esetben a késedelmes fizetés, mégpedig legtöbbször a közigazgatási szervek részéről”. A képviselők szerint a jelenlegi hitelpiaci válság aránytalanul sújthatja a kkv-kat, mivel a nagyobb megrendelők hosszabb fizetési határidőket csikarnak ki a kisebb beszállítóktól.
Az EP “30 napos fizetési határidő alkalmazására szólít fel az EU kohéziós alapjából a már jóváhagyott projektek számára történő kifizetéseknél”.
Vállalkozás-bejegyzés két nap alatt
Az EP szükségesnek tartja a vállalkozások létrehozására vonatkozó olyan egységes rendszer bevezetését, amely lehetővé teszi, hogy egy vállalkozás 48 órán belül megalakulhasson.
Bonyolultak az EU-s programok
A parlament úgy véli, “a közösségi programokra vonatkozó pénzügyi előírások gyakran feleslegesen bürokratikus, hosszú és költséges eljárásokhoz vezetnek, különösen a kkv-k számára”.
A képviselők olyan, kifejezetten kkv-knak szóló uniós honlap létrehozását szeretnék, “amely tartalmazza az EU-projektekkel kapcsolatos információkat és űrlapokat, nemzeti telefonszámokat, a partnerek elérhetőségeit, kereskedelmi információkat, a kutatási projektekkel kapcsolatos információkat, valamint lehetőséget kínál az új szabályozásokkal kapcsolatos internetes konzultációra, eligazításra és tájékoztatásra”.
A jelentés vitájában Herczog Edit azt mondta, a kis vállalatok árbevételét növelhetné, ha sokkal jobban részt tudnának venni a kutatás-fejlesztés innovációs programokban, ha megkönnyítenék hozzáférésüket a pénzforrásokhoz, illetve ha létrehoznák a hamisítványok ellen védő közösségi szabadalmat.
A képviselőnő úgy vélte, az egész lisszaboni stratégia sikere szempontjából döntő, “hogy a kis- és közepes vállalkozásokat hogyan tudjuk saját tagállamukról az EU belső piacára kiléptetni”.
“Nekünk alapvető érdekünk, hogy a rendszer likviditást elősegítő pénznek a gazdaságba kell kerülnie, nem pedig a bankszéfekben megállnia. Az egyik legfontosabb lépés, hogy a bankok mielőbb megkezdjék a gazdaság és a kis- és középvállalkozások élénkítését” – fogalmazott a politikus.
Herczog úgy vélte, “a kisvállalkozások helyzete és annak kezelése az európai szolidaritás próbálja is. Megmutatja, hogy Európa képes kockázatközösséget vállalni az eurózónán kívüli tagállamokkal is.”
Jelentéstevő: Herczog Edit (PES, HU)
Jelentés (A6- /2009) – Európai kisvállalkozói intézkedéscsomag (Small Business Act)
Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság