A gyűlöletbeszéd büntetőjogi szankcionálását célzó alkotmánymódosítást javasol a kormány – jelentette be Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter sajtótájékoztatón hétfőn Budapesten.
Az ötpárti tárgyalások már kedden megkezdődhetnek, és ha eredményre vezetnek, akár a jövő héten a parlament elé kerülhet a javaslat – mondta Draskovics Tibor.
Az Alkotmány módosításához kétharmados parlamenti támogatás szükséges.
Draskovics Tibor szerint ha a pártok között egyetértés alakul ki, és az alkotmánymódosítás sikerül, akkor mindenki számára világossá válik, hogy hol a mérce, azt követően pedig lehet gondolkodni az alacsonyabb rangú jogszabályok, például az egyesülési törvény, a gyülekezési törvény, a büntető vagy a polgári törvénykönyv módosításán. De az is előfordulhat, hogy önmagában az alkotmánymódosítás elegendő lesz arra, hogy megfelelően orientálja a jogalkalmazókat.
Draskovics Tibor újságírói kérdésre elmondta, hogy a gyűlöletbeszéd büntethetőségét célzó alkotmánymódosításra azért van most szükség, mert az utóbbi két év, de különösen az elmúlt hetek “rémes” bűncselekményei nyomán “betelt a pohár”, továbbá mert az Európa Tanács épp a napokban jelezte, hogy Magyarországon a véleményszabadság túl széles értelmezése lehetetlenné teszi a rasszista megnyilvánulásokkal szembeni hatékony fellépést.
A miniszter hozzátette, hogy a javaslat kizárólag olyan elemeket emelne be az alkotmányba, amelyeket Magyarország korábban már nemzetközi egyezményekben kötelezettségként vállalt.
Az igazságügyi tárca írásos háttértájékoztatója szerint “tehát szó nincs új korlátozási okok bevezetéséről”, mindössze az egyébként is hatályban lévő nemzetközi jogi kötelezettségek kerülnek be az alkotmányba. A javaslat szerint tiltott a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási gyűlölet keltése, amely megkülönböztetésre, ellenségeskedésre vagy erőszakra izgat.
Sólyom László – aki az 1990-es években az Alkotmánybíróság első elnöke volt – február 28-án a Népszabadságban megjelent nyilatkozatában úgy fogalmazott: a szólásszabadságnak “jelentős és pontos korlátai vannak a magyar jogban, éppen annak megakadályozására, hogy a szólásszabadsággal való visszaélés erőszakhoz vezessen. Az erőszak érzelmi előkészítése büntetendő. Jogszabály van, az alkalmazás a probléma. Miért nem született az elmúlt tíz évben egyetlen elmarasztaló ítélet sem? Miért egy olyan – ennél sokkal enyhébb esetekre vonatkozó – büntető tényállás hiányát hozzák mindig elő, egy közösség általában vett megsértését, amilyen a világon sehol sincs? Az Alkotmánybíróság sem gördít akadályt az elé, hogy el lehessen ítélni azokat, akik mást etnikai alapon emberi méltóságában megsértenek. Bőven van lehetőség arra, hogy a jog megtorolja az emberi méltóság megsértését és a diszkriminációt.”
