A gazdasági világválság következményeként világszerte növekednek a korrupciós kockázatok, ezért nagyobb figyelmet kell fordítani a korrupció elleni küzdelemre. Magyarország is megnövekedett korrupciós kihívások előtt áll: a Global Integrity legfrissebb jelentése szerint Magyarországon a legproblematikusabb terület az igazságszolgáltatás. Magyarország közepesen érintett: 77 pontot kapott a lehetséges 100-ból.
Az 57 országra kiterjedő vizsgálatot a Global Integrity végezte, amely a kormányzati és korrupciós trendeket világszerte nyomon követi. A jelentés szerint az országok leggyakrabban azzal a korrupciós fenyegetéssel szembesülnek, hogy a pénz szabályozatlanul és ellenőrizetlenül áramlik a politikába. Nathaniel Heller, a Global Integrity igazgatója úgy véli, a legtöbb ország antikorrupciós tevékenységének egyik megoldatlan problémája, a pártfinanszírozás kérdése.
A politikai pénzügyek átláthatóvá tétele nagymértékben csökkentené a korrupciót. “Ha komolyan vissza akarjuk szorítani a korrupciót és a hatalommal való visszaélést a fejlett és fejlődő országokban egyaránt, feltétlenül hatékonyabb biztosítékok szükségesek a pénz politikára gyakorolt hatásának megfékezésére” – mondta Heller.
A felmérés több mint háromszáz úgynevezett “Integrity Indicator” használatával vizsgálta az adott országok korrupció-ellenes erősségeit illetve gyengeségeit. Az indikátorok segítségével minden vizsgált országról részletes jelentés készül, amely alapján a Global Integrity “bizonyítványt” állít ki, hat kategóriában (úgymint: a választások tisztasága, a kormány elszámoltathatósága, vagy az anti-korrupciós erőfeszítések) osztályozva az országokat.
Magyarország idén először kapott helyet a vizsgálatban. A jelentésben írt problémák, mint például a nem megfelelő összeférhetetlenségi szabályozás, a politikába irányuló ellenőrizetlen pénzáramlás, a nagy állami tulajdonú vállalatok kontrolljának hiánya, és a nyilvános erőforrások nagyarányú megcsapolása, rendszeres kockázati tényező a vizsgált országokban.
Magyarország helyzete
A Global Integrity tanulmányának Magyarországgal foglalkozó fejezete az igazságszolgáltatásban fellelhető hiányosságokat emeli ki. A bírói testületekben nincs kellőképpen szigorú összeférhetetlenségi szabályozás. A bírák vagyonnyilatkozatai a nyilvánosság számára nem hozzáférhetőek, ami szintén aggodalomra adhat okot. A média közepes besorolást ért el, ám az “öncenzúra”, ami a magyar újságírók körében igen elterjedt, szintén problémát jelenthet.
A vizsgálat kiemeli hazánk tekintetében a parlamenti képviselők és köztisztviselők megajándékozására és juttatásaira vonatkozó irányelvek hiányát, amely a korrupció melegágya lehet. A tanulmány példáként említette, hogy Magyarországon a pártoknak juttatott hazai és külföldi adományokra vonatkozó szabályozás kijátszható olyan alapítványoktól kapott támogatásokkal, amelyekre nem vonatkoznak szigorú szabályok.
Pozitívum viszont, hogy Magyarország erős ombudsmani hivatallal rendelkezik, valamint a civil szervezetek korrupció ellenes tevékenysége is igen aktív. Hazánk választási rendszerét nagyonerősnek ítélte a Global Integrity.
Összességében Magyarország a hat kategóriában a “közepes” értékelést kapta (77 pontot ért el hazánk, a maximális 100 pontból). A részletes jelentős a non-profit szervezet weboldaláról tölthető le.
Megerősítés a TI korábbi jelentéseinek
A Transparency International által készített korrupció-érzékelési index (CPI), sok esetben nagy hasonlóságot mutat a Global Integrity jelentésével. A TI által írt tanulmány szerint, hazánk továbbra is a közepesen korrupt országok közé tartozik, ám amennyiben nem történik hatékony fellépés a korrupció ellen, Magyarország a következő években könnyen visszacsúszhat az összehasonlító listán, ami erősen ronthatja hazánk versenyképességét a régióban.
