A munkáltató akkor követheti GPS-szel, azaz műholdas helymeghatározó eszközzel a tulajdonában vagy bérleményében lévő gépkocsi mozgását, ha ahhoz megkapta a járművel közlekedő munkavállalója önkéntes és tájékozott hozzájárulását. A nyomkövető rendszer ebben az esetben is csak a munkaidő alatt működtethető – foglalt állást az adatvédelmi biztos.
Jóri Andráshoz egy cég egy dolgozója fordult kérdésével, amelyből kiderült: a vállalkozás GPS rendszert szerelt be járműveibe, amelyeket a dolgozók kötetlen munkaidejükben használnak. A köteltlen munkaidő ténye azonban megnehezíti, hogy különbséget tegyenek az autók hivatalos és magáncélú használata között. A munkavállalók nem írtak alá olyan munkaszerződés-módosítást, amelyben hozzájárultak volna a GPS adatok lekérdezéséhez
Állásfoglalásában a biztos mindenekelőtt leszögezte, hogy a GPS rendszerből származó adatot a gépjárművet vezető, illetve a járműben tartózkodó személy személyes adatának kell tekinteni. Személyes adat pedig a törvény értelmében csak akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárult, vagy ha azt a törvény elrendeli. Az adatkezelésnek ezen kívül meg kell felelnie a célhoz kötöttség és az arányosság elvének is. Ez azt jelenti, hogy az érintett hozzájárulásával logisztikai célból meg lehet határozni a jármű helyzetét. Csak azokat a dolgozókat lehet azonban ilyen módon követni, akiknek ellenőrzése a munkakörükből következően valóban elengedhetetlen, és az ellenőrzés nem valósítható meg más, enyhébb jogkorlátozással járó módon.
Jóri András állásfoglalásában felhívta a figyelmet, hogy minden esetben szükséges a munkavállaló önkéntes és tájékoztatáson alapuló hozzájárulása, amit az adatkezelővel kötött szerződés is tartalmazhat. Munkaidő után azonban ilyen személyes adatot a munkáltató nem kezelhet. Ezért a biztos egy lehetséges megoldásként azt ajánlja, hogy a munkaeszközként és magáncélra is használható járműveket szereljék fel egy kapcsolóval, amellyel a GPS szükség esetén kikapcsolható, vagy éppen üzembe helyezhető.
