Ausztria csak két év múlva kívánja teljesen megnyitni munkaerőpiacát a közép- és kelet-európai uniós országok előtt. Michael Spindelegger külügyminiszter hamarosan értesíti a Bizottságot arról az elhatározásról, amely szerint az alpesi ország 2011-ig élni kíván a korlátozás intézményi lehetőségével.
A most megerősített szándékot eleve belevették a decemberben megalakult új nagykoalíciós – szociáldemokrata-néppárti – kormány programjába.
Az Európai Unió 2004-es kibővítése után Ausztria – Németországhoz hasonlóan – korlátozta a munkaerő beáramlását az újonnan csatlakozott közép- és kelet-európai államokból. A szabályozást először két évre alkalmazta, majd később újabb háromra meghosszabbította. Az EU-rendelkezések szerint a tilalmak fenntartására 2011-ig van lehetőség, ha valós a veszély, hogy a nyitás komoly zavart okozhat az adott ország munkaerőpiacán.
Spindelegger keddi nyilatkozatában a belső munkaerőpiacon kialakult feszültséggel indokolta a meghosszabbítást. Hangsúlyozta, hogy különösen a gazdasági válság idején fontos a hazai munkavállalók érdekeinek védelme. Érvelése szerint a jelenlegi szabályozás eddig is lehetővé tette, hogy a közép- és kelet-európai munkavállalók foglalkoztatását az osztrák gazdaság szükségleteihez igazítsák, és elsősorban a magas szakképzettséget igénylő hiányszakmákban szüntessék meg a korlátozásokat.
A szövetségi gazdasági minisztérium az utóbbi években több mint hatvanöt szakmában nyitotta meg a hazai munkaerőpiacot a közép- és kelet-európai EU-tagországok előtt. A kormány megítélése szerint bevált az a gyakorlat, hogy az újonnan csatlakozott uniós tagállamokból származó munkaerő alkalmazását lépcsőzetesen, a munkaerőpiac helyzetének függvényében engedélyezik. Kutatóintézetek becslése szerint az osztrák gazdaságnak pótlólag 350 ezer foglalkoztatottra (javarészt szakmunkásra) lesz szüksége 2020-ig, ám a belső kapacitásból csak 200 ezer igény tűnik fedezhetőnek, a maradék kielégítésére külföldről kell embereket toborozni, illetve a hiányt bevándorlókkal pótolni.
