A legalapvetőbb jogállami alkotmányos érték – az emberi jogok – védelme érdekében az ombudsman szabadon értelmezi a feladatát és a hatáskörét, amikor vizsgálatot indít a konkrét alapjogsérelmek, panaszok ügyében. Szabó Máté válaszolt az igazságügyi és rendészeti miniszter levelére, amelyben a politikus egy konkrét esetben elvitatta az állampolgári jogok országgyűlési biztosa eljárásának törvényes feltételeit.
A miniszter az ombudsmani vizsgálatban azt kifogásolta, hogy a panaszos lekéste a jogorvoslatra megszabott határidőt, az országgyűlési biztos mégis önkényesnek és méltánytalannak nevezte az illetékes hivatal magatartását. Az ombudsmantól egy magányos édesanya kért segítséget. A panaszos gyermeke bűncselekmény áldozata lett. Az asszony mások segítségére szorul, mert tolókocsiba kényszerült és éppen személyes körülményei, a fia elvesztése, a lelki megrázkódtatás miatt nem volt képes időben állami kárenyhítési támogatást kérni. A késve benyújtott kérelmet a Fővárosi Igazságügyi Hivatal Áldozatsegítő Szolgálata elutasította és ahhoz sem járult hozzá, hogy a segítséget kérő asszony igazolja a késedelme okát.
Szabó Máté akkor megállapította, hogy bár az állami kárenyhítésről szóló törvény szerint a késés okát megfelelően igazolni kell, a törvény nem igazít el abban, mi tekinthető “megfelelő igazolásnak”. Az Igazságügyi Hivatal szerint az idős kor, a mozgáskolátozottság, a tartós betegség nem tekinthető ilyen körülménynek. Az ombudsman ezért a jogbiztonság követelményére hivatkozva javasolta az igazságügyi és rendészeti miniszternek a törvény módosítását és a “megfelelő igazolással” kapcsolatos felfogás, valamint a hiánypótlásra való felhívás gyakorlatának felülvizsgálatát.
Az ombudsman vizsgálatának törvényi feltételeit vitató miniszteri válaszlevélre Szabó Máté megírta: ha egy panaszos lekéste a jogorvoslat határidejét, a biztos hivatala felhivja a figyelmet a fellebbezés lehetőségére, többet azonban hatáskör hiányában nem tehet. Vizsgálatot rendel el viszont, ha a panasz benyújtójának személyes körülményei, vagy egyéb okokból eleve hiányozhattak a jogorvoslat feltételei. Ilyenkor kérdés, hogy a panaszos tudott-e a jogorvoslat lehetőségéről, volt-e módja a kérelmet előterjeszteni, milyen egyéb akadályokba ütközött. Az állampolgári jogok biztosának hatáskörét ugyanis csak a folyamatban lévő ügyekben korlátozza a törvény, a jogerős határozatokkal kapcsolatban azonban egy éven belül eljárhat.
A felfogását következetlennek tituláló miniszeri levélre válaszul Szabó Máté nem vitatta, hogy a munkastílusa eltér az elődei gyakorlatától. Azt azonban tisztázta: az ombudsmani intézmény sajátossága, hogy a mindenkori biztosnak szabad keze van a feladata, hatásköre értelmezésében, a mandátuma keretein belül marad, amikor vizsgálatot indít a konkrét alapjogsérelmek és az azokon alapuló panaszok megelőzésére.
