Állásfoglalást fogadott el az EP a kubai Guantánamói-öbölben létesített amerikai fogolytáborral kapcsolatban. A parlament a volt guantánamói foglyok befogadására kéri az unió tagállamait.
Az EP állásfoglalásában felszólítja az Egyesült Államokat, hogy „azokat a foglyokat, akik ellen elegendő bizonyíték áll rendelkezésére, minél előbb állítsa szakértő, független és pártatlan bíróság elé”. Az eljárás legyen nyilvános, és a foglyok elítélésük esetén az Egyesült Államokban töltsék le büntetésüket – szól a szöveg.
Az 542-55-51 arányban elfogadott, hatpárti állásfoglalás (néppárti, szocialista, liberális, Nemzetek Európájáért Unió, zöldek, GUE/NGL) szerint azokat, akik ellen az Egyesült Államok nem indít eljárást, a lehető leghamarabb vissza kell szállítani hazájukba, amennyiben önkéntesen a hazatérés mellett döntenek. Azok számára pedig, akik nem térhetnek vissza hazájukba, mert ott üldöztetés vagy kínzás valódi veszélyének lennének kitéve, biztosítani kell az Egyesült Államok területén történő letelepedés lehetőségét és a humanitárius ellátást.
Az EP állásfoglalásában „határozottan üdvözli” Barack Obama amerikai elnök döntését a szigorúan őrzött fogolytábor bezárásáról, „amely jelentős változásról tanúskodik az amerikai politikában az emberi jogok és a nemzetközi jog tekintetében”. A képviselők szerint a terrorizmussal vádolt személyeket őrző fogolytábor bezárásának teljes folyamatáért és a fogvatartottak jövőjéért az Egyesült Államoké a fő felelősség.
„A nemzetközi jog és az alapvető jogok tiszteletben tartása azonban minden demokratikus ország kötelessége, különösen pedig az Európai Unióé és tagállamaié” – szól az állásfoglalás. Az EP ezért felhívja a tagállamokat, hogy álljanak készen a szabadon engedett guantánamói foglyok befogadására – amennyiben az Egyesült Államok kormánya azt kéri -, „a nemzetközi jog megerősítése és a méltányos és emberséges bánásmód mindenki számára történő biztosítása érdekében”. Az állásfoglalás hozzáteszi, „a tagállamoknak kötelessége lojálisan együttműködni és konzultálni egymással az állambiztonsági következmények tekintetében”.
Az EP arra is kéri a Washingtont, hogy – a nemzetközi és amerikai alkotmányos jog alapján – biztosítsa a guantánamói foglyok emberi jogait és alapvető szabadságjogait. A Guantánamói-öbölben őrzött foglyoktól ugyanis „több esetben is megtagadták alapvető emberi jogaikat, így a tisztességes tárgyaláshoz való jogot, emellett olyan durva vallatási technikákat alkalmaztak velük szemben, mint a vízbe merítés, amely kimeríti a kínzás és a kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódot” – olvasható az állásfoglalás szövegében.
Az elmúlt hét év során összesen közel 800 fő került Guantánamóra. Jelenleg 242 foglyot őriznek a táborban, közülük 62 számára kellene tartózkodási helyet találni. A 62-ből tizenhét a kínai ujgur kisebbséghez tartozik, egy afgán, tíz algériai, egy azeri, egy egyiptomi, egy etióp, hat líbiai, egy orosz, három palesztin, kilenc szír, egy tadzsik, egy tunéziai, négy pedig üzbég.
A guantánamói fogolytábor bezárásáról és a fogvatartottak sorsáról az EP-képviselők és az Európai Bizottság, illetve a Tanács képviselői kedden plenáris vitát is tartottak Strasbourgban.
A keddi plenáris vitában Alexandr Vondra, cseh miniszterelnök-helyettes a Tanács képviseletében azt mondta, a guantánamói fogolytábor ügyének rendezése elsősorban az Egyesült Államok feladata és kötelessége, az unió tagállamai azonban szükség esetén segítséget nyújthatnak ehhez. „Ez jelentheti például a szabadon engedett foglyok befogadását, ami viszont politikai, jogi és biztonsági kérdéseket vet fel, ezért arról az igazságügyi és belügyminiszterek tanácsának kell előbb tárgyalnia” – tette hozzá. Obama ígérete a tábor bezárására és a különleges katonai bírósági perek, a titkos fogvatartás és az „intenzív” vallatás beszüntetésére javíthatja a transzatlanti együttműködést a terrorizmus elleni küzdelemben – vélte Vondra.
Jacques Barrot, igazságügyekért felelős EU-biztos – aki Benita Ferrero-Waldner külügyi biztos nevében is beszélt – azt mondta, a bel- és igazságügyi miniszterek február 26-ai ülésén egy közös uniós álláspontot próbálnak majd kialakítani a szabadon engedett guantánamói foglyok befogadásának ügyében. „A kérdés azonban kényes, ezért a tagállamok minden egyes esetben maguk dönthetik majd el, hogy hajlandóak-e egy volt foglyot bebocsátani” – mondta a biztos. Barrot szerint a bírósági tárgyalás nélküli fogva tartás „nemcsak a nemzetközi jog megsértése, de az új tagokat toborzó terrorista csoportok kezére is játszik”.
Hartmut Nassauer (német) a néppártiak vezérszónoka azt mondta, „a guantánamói foglyok potenciális terroristák”, ezért „biztosítani kell azt, hogy ne léphessenek európai földre”. „Néhányukat megkínozták, ami szörnyű dolog, de mi soha nem mondtuk azt, hogy annak, aki kínzás áldozata volt, joga van belépnie Európába” – mondta.
A szocialisták vezérszónoka, Martin Schulz (német) szerint többet tehet az EU a terrorizmus felszámolásáért, ha segítséget nyújt az Egyesült Államoknak a foglyok sorsának rendezéséhez. „Az emberi jogok tisztelete révén bizonyíthatjuk be, hogy a terroristák felett állunk – még ha azok olyan terroristák emberi jogai is, akik ugyanezeket a jogokat elvették másoktól” – fogalmazott Schulz.
A liberálisok képviseletében felszólaló Graham Watson (brit) szavai szerint túl sok tagállam támogatta az Egyesült Államok illegális tevékenységeit, például a gyanúsítottak különleges kiadatását. Európa hibázna, ha nemet mondana arra, hogy szabadságot és jogokat adjon a szabadon engedett foglyok számára akkor, amikor egy másik ország sem hajlandó arra – mondta.
Kilenc szabadon engedett közül egy már vissza is tért a terrorista tevékenységhez – mondta Konrad Szymański (UEN, lengyel) -, ezért óvatosnak kell lenni. Három dolog egyértelmű: az unió állampolgárait be kell engedni, a komoly fenyegetést izolálni kell, és meg kell reformálni a genfi konvenciókat – vélte.
Kathalijne Maria Buitenweg (holland) a zöldek nevében megkérdezte Alexandr Vondrától, kérni fogja-e ezt követően az unió az érintett foglyok listáját és információt a hátterükről annak érdekében, hogy a tagállamok megkezdhessék az előkészületeket.
Gabriele Zimmer (GUE/NGL, német) szerint most, hogy az új amerikai vezetés végre változtat a guantánamói politikáján, az EU „kezd lapítani”. „Ez nem a kétségek felvetésének az ideje, vagy annak, hogy bort igyunk és vizet prédikáljunk” – fogalmazott.
Az IND/DEM-et képviselő Nils Lundgren (svéd) szerint a terrorizmussal vádoltakat mindaddig ártatlannak kell tekintetni, amíg bűnösségük be nem igazolódik. „A szabadon engedett foglyoknak nem kell Amerikában maradniuk, de az EU-nak sem kötelessége, hogy befogadja őket” – mondta.
A független Koenraad Dillen (belga) megfogalmazása szerint „egy demokráciának mindig tisztelnie kell a jogállamiságot, de határozott eszközökkel is kell fellépnie a terrorizmus ellen”. Dillen kritizálta Kubát és Kínát az elkövetett emberijog-sértésekért.
