2008. január 22-én az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium a közbeszerzési törvény módosításai kapcsán rendezett sajtóbeszélgetést. A Jogi Fórum részt vett az eseményen.
A közbeszerzési törvény módosításának köszönhetően egyszerűbbé, átláthatóbbá, gyorsabbá és olcsóbbá válnak a közbeszerzések, valamint jelentősen javul a hazai kis- és közepes vállalkozások hozzáférése a közbeszerzési szerződésekhez – tudhattuk meg a közbeszerzési törvény módosítása kapcsán tartott háttér-tájékoztatón Gadó Gábor civilisztikai és igazságügyi szakállamtitkártól.
Egyszerűsítés
A módosításnak köszönhetően a jövőben csak két eljárási szabályrendszer fog érvényesülni: megszűnnek a középső értékhatáros ún. nemzeti eljárásrend szabályai. A középső értéksávos eljárás, az ún. új egyszerű eljárás nevéhez híven egyszerűen, rugalmasan teszi lehetővé a közbeszerzési eljárások lefolytatását. Így például a kiíró döntésétől függően lehet tárgyalni, a pályázó által benyújtandó különféle igazolások száma jelentősen lecsökken. Mivel az új egyszerű eljárás minden esetben hirdetmény közzétételével indul, a nyilvánosság követelménye is megfelelően érvényesül. Mindezeknek köszönhetően összességében egyszerűbb lesz a kiírók és a pályázók eligazodása is a közbeszerzési szabályok között.
Az átláthatóság javítása, a visszaélések csökkentése
A törvény kötelezővé teszi, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzés szinte minden jelentős mozzanatát az interneten, vagyis mindenki által hozzáférhető módon közzétegye. Az interneten a kiírástól, a nyertes ajánlaton, a szerződésen keresztül egészen az esetleges jogorvoslati eljárásban hozott döntésig minden információ elérhető lesz, azzal, hogy az esetleges nyertes ajánlatot – annak terjedelme miatt – az elektronikus eljárás bevezetésének időpontjától kell majd az internetre feltenni. Kezdetben (2009. április 1-től 2009. október 1-ig) az információk a kiírók honlapjain lesznek megtalálhatóak, majd október 1-től adatbázis jelleggel – közbeszerzési eljárásonként csoportosítva – a Közbeszerzések Tanácsa honlapján és a honlappal rendelkező kiírók honlapján is.
A Transparency International javaslatára került be a törvénybe az ún. átláthatósági megállapodás, amelynek lényege az, hogy ha a közbeszerzés résztvevői úgy döntenek, az eljárást figyelemmel kíséri egy független szekértő, aki ha jogsértést észlel, jelez a feleknek és a közbeszerzés szakaszairól nyilvános jelentést is közzétesz.
A törvény a kartellek ellen is fel kíván lépni: előírja ugyanis, hogy ha a kiíró kartellt gyanít köteles az a Gazdasági Versenyhivatalnak jelezni.
A törvényjelentős újítása, hogy a közbeszerzési kiírást csak akkor lehet majd megjelentetni, hogy valaki a kiíró részéről annak jogszerűségét aláírásával igazolja. Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság azt állapítja meg, hogy a kiírás jogsértő volt és bírságot szab ki, akkor a kiíró mellet a kiírást ellenjegyzőt is megbírságolja.
Gyorsítás
A nagyobb értékű közbeszerzési eljárások 2010. január 1-től, a kisebb értékűek 2010. július 1-től elektronikusak lesznek, így utóbbi időponttól minden közbeszerzési eljárás és közbeszerzési jogorvoslati ügyek (a Közbeszerzési Döntőbizottság előtti eljárás és a közbeszerzési perek) is elektronikusan zajlanak majd. Az elektronizálásnak köszönhetően az eljárások kevesebb ideig fognak tartani és csökkenek a korrupciós kockázatok is. A peres eljárás gyorsítása érdekében a törvény egy teljesen új típust vezet be. Ebben az ún. kombinált perben – meghatározott feltételek fennállása esetén – egyszerre lehet kérhető a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának felülvizsgálata és a már megkötött szerződés érvénytelenségének megállapítása. (A per tehát a közigazgatási és a polgári perek egyes jellemzőit egyaránt tartalmazza.) A közbeszerzési viták elintézésének ideje csökkeni fog, egyrészt az elektronizálás, másrészt pedig az új, gyorsabb eljárást lehetővé tevő peres szabályok miatt,
Olcsóbb közbeszerzések
A Közbeszerzések Tanácsa a kiírók közbeszerzési felhívásait közzététel előtt továbbra is ellenőrzi, de az ezer fő lakos alatti önkormányzatoknak és a közalapítványoknak az ellenőrzés díját nem kell majd megfizetniük. A másik költségcsökkentés a pályázóknál jelentkezik: a jövőben csak azok a kizáró okokkal kapcsolatos tényeket kell majd igazolnia a pályázónak, amelyeket a kiíró saját maga közhiteles elektronikus nyilvántartásból nem tud ellenőrizni. Annak érdekében, hogy ez a kiíró részéről se járjon többletköltséggel, a törvény előírja, hogy az ilyen adatbázisokhoz a kiírók ingyenesen férnek hozzá.
A kis- és közepes vállalkozások helyzetének javítása
Jelentősen növelheti a kkv-k nyerési esélyeit, hogy azokat a szerződéseket, amelyek esetében ez műszakilag és gazdaságilag lehetséges, a kiíróknak kisebb egységekre, részekre kell majd bontani. Mivel így az elnyerhető szerződések érétke csökken, a kisebb vállalkozások is nagyobb eséllyel pályázhatnak és nyerhetnek.
A kisebb értékű beszerzések esetében a törvény lehetővé teszi a kiíróknak, hogy úgy döntsenek, hogy a közbeszerzést csak az éves nettó egymilliárd forint árbevételt el nem érő vállalkozások számára tartsák fenn. Ez azt jelenti, hogy ha a kiíró úgy dönt, akkor a kisebb értékű szerződéseket csak az ilyen árbevétellel rendelkező EU-s vállalkozások szállhatnak versenybe, akik a „nagyokkal” nem, csak egymással versenyeznek. Erre építési beruházások és építési koncessziók esetében egyébként csak akkor lesz a kiírónak lehetősége, ha a szerződés értéke kevesebb mint kétszázmillió forint.
Közbeszerzést csak akkor lehet kiírni, ha a szerződés kifizetésének meg van a fedezete. Ez alól egyetlen kivétel van, ha a közbeszerzést, valamilyen pályázati pénzből szeretnék fedezni. Ilyenkor az eljárás megindítható az anyagi fedezet megléte nélkül is, de ezt a kiírásban jelezni kell, és fel kell hívni a figyelmet arra, hogy ha a kiíró a pályázati forrást nem nyeri el, megteheti, hogy nem köt szerződést.
