A német alkotmánybíróság szokatlanul hosszú vizsgálatot rendelt el a Lisszaboni Szerződés német alaptörvénnyel való összeegyeztethetőségével kapcsolatban, eredmény az ügyben február közepére várható. Németország mellett még Írországban, Csehországban és Lengyelországban nem fejeződött be az unió működését új alapokra helyező szerződés ratifikációja.
A német alkotmánybírák 2009. február 10-11-én vitatják meg, hogy az uniós szerződés minden tekintetben összeegyeztethető-e a német alkotmánnyal. Hasonlóan hosszú, több napos alkotmánybírósági vitára csak nagyon kivételes esetekben kerül sor – a német Focus magazin információi szerint minden tíz évben maximum egy-két alkalommal -, ez is jelzi a kérdés kiemelt fontosságát.
A Lisszaboni Szerződés a Peter Gauweiler konzervatív képviselő által megfogalmazott kifogások kivizsgálása céljából került a német alkotmánybíróság elé. A képviselő azzal indokolta döntését, hogy a dokumentum szerinte sérti a német demokrácia alapelveit. A legkomolyabb problémának azt tartja, hogy az EU-s szerződés életbe lépésével a német alkotmánybíróság számos jogkörét az Európai Bíróság venné át, és ez közvetve veszélyezteti a németek nemzeti alkotmány által biztosított elidegeníthetetlen jogainak érvényesítését is.
Bár a német parlament már korábban támogatásáról biztosította az unió reformszerződését, és azt a német államfő is aláírta, a ratifikáció befejezéséhez – a papírok római letétbe helyezéséhez – meg kell várni az alkotmánybíróság döntését.
Az unió vezető politikusai eredetileg úgy tervezték, hogy a Lisszaboni Szerződés 2009. január elsején lép hatályba, ám számításaikat ezt az ír népszavazáson született elutasító eredmény keresztülhúzta, ugyanis a dokumentum rendelkezéseinek életbelépéséhez valamennyi tagállam jóváhagyása szükséges. Németország és Írország mellet még Lengyelországban és Csehországban nem fejeződött be teljesen a ratifikáció folyamata.
Írországban idén ősszel ismételten népszavazásra bocsátják a kérdést, az aktuális közvélemény-kutatási eredmények alapján a lakosság már pozitívabb a szerződéssel kapcsolatban. Lengyelországban már csak az – unióval meglehetősen kritikus – köztársasági elnök, Lech Kaczynski jóváhagyása hiányzik, aki viszont az ír népszavazás kimenetelétől tette függővé, hogy aláírja-e a dokumentumot. A cseh parlament február elején tart vitát a kérdésről, a parlament jóváhagyása után viszont még a szintén euroszkeptikus cseh államfőnek is alá kell írnia a szerződést.
