Amennyiben a nyomozó hatóság még a feljelentő folyamatos bejelentései ellenére sem vizsgálja a feljelentésben szereplő lehetséges bűncselekmény körülményeit és emiatt a cselekmény büntethetősége elévül, sérül a jogállamiság és a jogbiztonság követelménye – áll az állampolgári jogok országgyűlési biztosának közlemnyében.
Szabó Máté egy panasszal kapcsolatban fogalmazta meg állásfoglalását. Egy állampolgár azt sérelmezte, hogy bár hatósági jogkörben elkövetett közokirat-hamisítás miatt feljelentést tett két rendőr ellen, ismétlődő bejelentéseit nem követte vizsgálat. A nyomozó hatóságok sorozatos mulasztása miatt a bűncselekmény büntethetősége elévült. Először a rendőrség nem továbbította a feljelentést az ügyészséghez. Amikor pedig ezt a feljelentő sérelmezte a főügyésznél, az ügyet áttették a nyomozó ügyészséghez, ám ott nem a feljelentés alapjául szolgáló cselekményben jártak el. Emiatt – a jogorvoslat folyamatában – az ügy visszakerült a főügyészséghez, ahol az állampolgár panaszát jogerősen elutasították.
A konkrét ügyben bekövetkezett elévülés a jogállamban megengedhetetlen. Az aktatologatás miatt visszafordíthatatlan helyzet állt elő, ami nem egyeztethető össze a jogbiztonság követelményével, az Alkotmányban és a jogszabályokban előírt jogok és kötelességek gyakorlásával. Az elévülés ugyanis egyrészt a feljelentőt megfosztotta attól, hogy érvényesíthesse érdekeit, másrészt az állam – hivatalnokainak mulasztásával – “lemondott” a büntetőhatalma gyakorlásáról.
Az ilyen eljárás általában sérti az Alkotmányban garantált alapvető jogok tiszteletben tartásának és védelmének követelményét – mutatott rá Szabó Máté ombudsman. Az Alkotmánybíróság több határozata is hangsúlyozza, hogy az államnak (amelynek képviselője a rendőrség és az ügyészség is) nemcsak az a kötelessége, hogy védje és tiszteletben tartsa az alapvető jogokat, hanem az is, hogy gondoskodjon az érvényesülésükről.
A panaszos beadványát az ombudsman kénytelen volt elutasítani, az ügyészségi döntést nem vizsgálhatja felül. Ám az állampolgári jogok országgyűlési biztosa az állampolgárok jogainak védelme érdekében megszólalhat a hatáskörén kívül eső ügyben is. A biztos megállapításairól tájékoztatta a legfőbb ügyészt és az országos, valamint az illetékes megyei rendőrfőkapitányt, hogy felhívja figyelmüket a hasonló esetek megelőzésére.
