Milliós nagyságrendű kártérítésre kötelezte a magyar államot a Emberi Jogok Európai Bírósága, mert csaknem tíz évig tartott az eljárás egy kamionsofőr ügyében, akit egy súlyos baleset okozása miatt elítéltek, és börtönbüntetésének letöltése közben derült ki ártatlansága – mondta Tóth István, a sofőr ügyvédje hétfőn az MTI-nek.
A strasbourgi székhelyű nemzetközi bíróság ítéletében megállapította, hogy ilyen hosszú idő indokolatlan késedelmet jelentett a megnyugtató befejezésig. Az Aupek Gábor gépkocsivezető ügyében eljáró magyar bíróság eljárása sértette a Római Egyezményben foglaltakat és más magyar jogszabályokat is, ezért a nemzetközi bíróság a múlt héten kártérítésre kötelezte a magyar államot – mondta az ügyvéd. Hozzátette: a konkrét összeget ügyfele kérésére nem mondhatja meg.
A kamionsofőr elleni eljárás egy 1998. augusztus 19-én történt, hat halálos áldozatot követelő baleset miatt indult. Az eset lényege, hogy egy szabálytalan előzésbe kezdő gépkocsi sofőrje hirtelen fékezésre kényszerítette a mellette haladó kamiont, amely “bebicsaklott” és frontálisan ütközött több autóval.
A szabálytalanul előző sofőr a balesetben életét vesztette, ezért vele szemben megszüntették az eljárást. Aupek Gábort azonban halálos tömegszerencsétlenséget okozó közúti baleset gondatlan okozásával gyanúsította a rendőrség. A sofőr az eljárás során egyrészt azzal védekezett, hogy felettesei nem megfelelő műszaki állapotban adták át neki a járművet – amelynek fékrendszerét rendszeresen ellenőrizni kellett volna -, másrészt szabályosan, a megengedett sebességgel haladt.
Az ügyet a Miskolci Városi Bíróság kezdte el tárgyalni. Első fokon felmentették a férfit, az ügyész azonban fellebbezett, ennek nyomán pedig a másodfok hatályon kívül helyezte a felmentő ítéletet, és visszautalta az ügyet első fokra. Ezt azzal indokolta, hogy eljárási szabálysértés történt, az első fokon eljáró bíróság indoklása nem volt meggyőző, az események felderítése nem volt kielégítő.
Az új tanács bűnösnek találta Aupek Gábort, ezért 3 év és 6 hónap fogházbüntetésre ítélte, valamint 4 évre eltiltotta a járművezetéstől. Ezt az ítéletet a férfi megfellebbezte. Az akkori jogszabályok lehetővé tették, hogy a bíróság másodfokon tárgyalás nélkül ítéletet hozhasson, amit Tóth István már akkor sérelmesnek és alkotmányellenesnek tartott, ezért az Alkotmánybírósághoz és a strasbourgi bírósághoz fordult.
Közben a másodfokú bíróság – tárgyalás nélkül – enyhített a büntetésen: a férfit 2 év 6 hónap fogházra ítélte,és 3 évre tiltotta el a vezetéstől. A jogerős ítélet miatt a kamionsofőr és a legfőbb ügyész is törvényességi panasszal élt a Legfelsőbb Bíróságnál, mert olyan bírók döntöttek, akik az eljárásjogi törvény értelmében ki voltak zárva az eljárásból.
Aupek Gábor ezalatt már öt hónapot letöltött büntetéséből, ezért a Legfelsőbb Bíróság – miután észlelte a jogsértést – a férfi azonnali szabadlábra helyezését rendelte el.
Az új másodfokú eljárásban aztán Aupek Gábort felmentették, de az ítélet ellen az ügyész ismét fellebbezett. A Debreceni Ítélőtábla végül 2007 nyarán helyben hagyta a felmentő ítéletet, amely ezzel jogerőre emelkedett.
Az eljárás során – mint azt a Legfelsőbb Bíróság is megállapította – több eljárási szabálysértés történt. Egyrészt kizárt bírók vettek benne részt, másrészt a tárgyalás nélkül hozott ítélet is alkotmánysértő.
A balesettől az ítélet meghozataláig csaknem tíz év telt el, amely rányomta bélyegét Aupek Gábor és családjának életére. Ezen felül a sofőrnek több mint félmillió forint bűnügyi költséget is ki kellett fizetnie – mondta Tóth István.
A történtek miatt a Aupek Gábor pert indított a magyar állam és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság ellen; ezek a perek folyamatban vannak. Másrészt az őt ért sérelmek miatt a strasbourgi nemzetközi bírósághoz fordult, amely elismerte, hogy a magyar bíróság eljárása aránytalanul hosszú és hibás volt.
