Csehül és számos más nyelven három „E”-vel foglalják össze a cseh elnökség prioritásait. Ezek: gazdaság, energia és az Európai Unió a világban. Mirek Topolánek kormányfő az EP szerdai plenáris ülésén mutatta be az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét január 1-jén átvevő Csehország programját.
Gazdaság, energia, és az Európai Unió a világban – ezeket jelölte meg prioritásokként az EU soros elnöksége. (A „három E” csehül egyébiránt ekonomika, energetika, Evropa ve světě.)
Az Európai Parlamentben január 14-én mutatta be az elnökség programját Mirek Topolánek, cseh miniszterelnök, egyúttal a Tanács soros elnöke.
A vitát megnyitó Hans-Gert Pöttering EP-elnök elmondta, Csehország már a második az újonnan csatlakozott tagállamok közül, amely átveszi az EU soros elnökségét (az első Szlovénia volt 2008 januárjában). Pöttering biztosította a cseheket az EP támogatásáról az elnökségi ciklus alatt.
Mirek Topolánek, cseh kormányfő szerint szimbolikus jelentőségű az, hogy Csehország éppen Franciaországtól vette át a soros elnökséget, hiszen annak idején a középkorban a franciák nagy szerepet játszottak a cseh állam megszületésében. Első nagy királyunk, IV. Károly a francia udvarban nőtt fel és a Sorbonne mintájára alapította a prágai egyetemet – idézte példaként.
„Ahogyan abban a korban IV. Károly sem engedhette meg, hogy csak nemzeti érdekeket képviseljen, ma Csehország sem teheti meg ezt, ezért mi sem csak a csehek, hanem mind a 27 tagállam érdekeit fogjuk képviselni az elnökség alatt” – fogalmazott Topolánek. Hozzátette: az elnökségi prioritások kiválasztásánál is a közös uniós érdekeket vették figyelembe.
Energia
„A mi országunk is erősen függ a földgáz és kőolajimporttól, ezért tudjuk és értjük, mit jelent az energiabiztonság, ellátási és jóléti szempontból, valamint a szabad külpolitika lehetőségének szempontjából” – fogalmazott Topolánek. A cseh elnökség ezért törekedni fog arra, hogy kiépüljön egy európai energiahálózat és sikerüljön elfogadni a minimális nyersolajkészletekre vonatkozó irányelvet 90-ről 120 napra emelt készletezési időtartammal – tette hozzá.
Emellett fontos a szállítási és ellátási útvonalak diverzifikálása, új olajvezetékek, köztük a Nabucco építésének támogatása, a biztonságos atomenergia rehabilitációja, és új technológiák kifejlesztése az „energiamix” javítására – mondta a cseh miniszterelnök. A hatékony gázpiac feltétele, hogy a tagállamok össze legyenek kapcsolva, és a piac liberalizálva legyen – tette hozzá.
Gazdaság
Topolánek azt mondta, az elnökség az európai gazdaságélénkítő csomag és a lisszaboni stratégia megvalósítására, valamint a közép- és hosszú távú strukturális reformokra fog koncentrálni. A cseh kormányfő szerint a versenyképesség erősítése érdekében át kell tekinteni a szabályozási környezetet, különösen a befektetési társaságok és az euróban történő befektetések esetében, valamint csökkenteni kell a vállalkozásokat jelenleg sújtó aránytalan szabályozási terheket. „Nem véletlenül adtam az elnökség mottója, az »Európa akadályok nélkül« mellé azt az alcímet, hogy »A szabályok Európája«” – mondta.
A négy szabadság mellé Topolánek egy ötödik szabadságot is felsorolt: a tudás szabadságát és a tudás mozgásának szabadságát, amelynél szintén javítani szeretné a szabályozási környezetet.
A cseh miniszterelnök emellett fontos feladatként emelte ki a közös agrárpolitika további reformját, valamint a G20-csúcstalálkozón megfogalmazott célkitűzések megvalósítását, illetve a Világkereskedelmi Szervezet dohai fejlesztési fordulójának folytatását és a tárgyalások élénkítését.
Az Európai Unió a világban
Topolánek szerint a grúz válság és az orosz-ukrán gázvita megmutatta, milyen fontos lehet az Európai Unió szerepvállalása a térségben, ezért erősíteni kell a kapcsolatokat a régió országaival és Ukrajnával. Emellett folytatni kell a megkezdett EU-bővítést Törökországgal és a Nyugat-Balkánon, Horvátországot pedig – mivel pozitív példaként szolgálhat mások számára – minél hamarabb fel kell venni a tagállamok sorába. „Míg a franciák az Mediterráneumra koncentráltak, mi a keleti partnerségen fogunk dolgozni” – mondta.
A cseh kormányfő javítaná a transzatlanti kapcsolatokat, és intenzív dialógusra fog építeni az Egyesült Államokkal. De azt is hangsúlyozta, hogy keresni kell az együttműködés lehetőségét az orosz vezetéssel, és „meg kell érteni Oroszországot”.
Toplánek hozzátette, aktív fellépést és koordinációt igényel az unió részéről a Hamasz és Izrael közötti konfliktus. A jelenlegi drámai eseményeknek nem szabad elriasztaniuk a közösséget az Izraellel való kapcsolatok erősítésétől – vélte. „Palesztina nélkül azonban nem lehet békét elérni, a palesztinoknak joguk van ahhoz, hogy önálló, teljes jogú államban éljenek – fogalmazott.
Nehéz kompromisszum eredménye a lisszaboni szerződés
A lisszaboni szerződés kapcsán Topolánek azt mondta: „Meg kell reformálni az Európai Unió működését és az intézményeket, egyszerűsíteni kell a szabályokat. Nem vagyok teljesen meggyőződve arról, hogy a lisszaboni szerződés ezt lehetővé teszi, de egy nehéz munka árán megszületett kompromisszumról van szó, amit a tárgyalásokon már megszavaztam, ezért támogatni fogom.”
Topolánek az elnökségi program bemutatása végén olyan feladatokat is felsorolt, mint a bankrendszer megerősítése, a belbiztonság és a rendészeti és vámegyüttműködés javítása, a nők elleni diszkrimináció megszüntetése, illetve a megkezdett jogalkotási folyamatok lezárása.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke szerint inspiráló a cseh elnökség mottója, az akadályok nélküli Európa megteremtése. Ehhez azonban Barroso szerint szintén szabályokra van szükség, amely biztosítja, hogy az unió polgárai egyenlő mértékben részesüljenek az integráció előnyeiből. Barroso szerint az elnökség alatt a cseheknek törekednie kell arra, hogy a megkezdett jogalkotási folyamatok az EP és az Európai Bizottság ciklusának végéig lezáruljanak, és előrelépés történjen a lisszaboni szerződés kérdésében.
Az európai bizottsági elnök szerint elfogadhatatlan, hogy egyes európai tagállamok még mindig nem jutnak megfelelő mennyiségű gázhoz, még a nemzetközi egyezmény aláírása után sem, ezért Ukrajna és Oroszország nem tekinthetőek megfelelő partnernek, ha nem tartják be az egyezményt. Barroso hozzátette, a strukturális és a globalizációs alapból fennmaradt forrásokból 5 milliárd eurót szeretne az unió költeni az energiahálózat biztonságosabbá tételére.
Joseph Daul (francia) a néppárti frakció képviseletében azt mondta, Csehország gyorsan és koordináltan lépett fel rögtön az elnökségi periódus kezdetén három nehéz helyzetben is: az elhúzódó gazdasági és szociális válságban, a gázai konfliktusban és az orosz-ukrán gázvitában. A csehek figyelmét olyan sürgős kérdésekre hívta fel, mint a közel-keleti béke kérdése, az Egyesült Államokkal, Oroszországgal, a feltörekvő országokkal való kapcsolatok, valamint a G20-ak következő, áprilisi, londoni találkozója.
A szocialistákat képviselő Martin Schulznak (német) elmondása szerint az elnökség első napjaiban Schwarzenberg cseh miniszterelnök nyilatkozatai miatt kétségei voltak a cseh vezetés képességeit illetően. Schulz szerint a pénzügyi válságban szabályozásra van szükség, és köszöntötte Topoláneket „az európai szabályozók klubjában”. Hozzátette, ha az elkövetkező öt-hat hónapban a Tanács és az EP sikeresen tud együttműködni, az döntő lesz abban, hogy minél több európai polgár menjen el szavazni az EP-választásokon.
Graham Watson (brit) a liberálisok nevében arra kérte a cseh elnökséget, „rúgjon nagy gólokat” a hat hónap alatt, és vállaljon vezető szerepet a kereskedelmi liberalizációban, a klímavédelmi célkitűzések megvalósításában,a konfliktusok megvalósításában, a fejlesztésben és az emberi jogokvédelmében. Watson ugyanakkor feltette a kérdést, hogy miért épít Csehország ballisztikus rakétarendszert, ha az atomsorompó mellett áll ki, és vajon
miért húzza-halasztja a lisszaboni szerződés ratifikációját.
Brian Crowley (ír) a Nemzetek Európájáért Unió képviseletében az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti kapcsolatok javítására kérte Topoláneket, és hozzátette, élettel kell megtölteni a keleti partnerséget is. „Keletre és a Balkánra kell tekinteni, nemcsak a politikai instabilitás miatt, hanem azért is, mert gazdaságilag és az energiaellátásban egymásra vagyunk utalva” – mondta.
A zöldek nevében felszólaló Monica Frassoni (olasz) szerint a cseh elnökségi program kicsit a múltba tekint vissza, és azt világítja meg, milyen veszélyekkel nézünk szembe, de arról nem szól, milyen lehetőségeink vannak arra, hogy ezeket legyőzzük. Frassoni szerint meg kell vizsgálni a megújuló energiák használatára vonatkozó 20 százalékos célkitűzést, felül kell vizsgálni az energiacsomagot, és a cseheknek választ kell adniuk, mikor ratifikálják a lisszaboni szerződést.
A GUE/NGL-t képviselő Miloslav Ransdorf (cseh) véleménye szerint Csehország most arra kap lehetőséget, hogy megszüntesse az EU megosztottságát, csökkentse a Kelet- és Nyugat-Európa között tátongó szakadékot, és megmutassa, a szociális és környezetvédelmi szempontok betartásával is fel lehet lendíteni a gazdaságot. „Az innováció a válságból kivezető út” – fogalmazott.
Vladimír Železný (cseh) az IND/DEM képviseletében azt mondta, egyetlen uniós tagállam sem kezdte még az elnökségét olyan kedvezőtlen szituációban, mint a csehek. A nagy országok mindig előre látható eseményekkel álltak szemben – tette hozzá. A cseh képviselő szerint országa ennek ellenére meg tudja mutatni, hogy kis országok is képesek vezetni az uniót.
Jana Bobošíková (cseh) független képviselő arra kérte a cseh kormányfőt, az elnökségi periódus ideje alatt bátran álljon majd ki a képviselőtársai elé, még akkor is, ha véleményével nem mindenki ért majd egyet. „450 millió uniós polgárt képviseljen, és próbáljon meggyőzni minket arról, hogy a lisszaboni szerződés rossz, és a római szerződés mintájára kellene átdolgozni” – fogalmazott.
A vitában felszólaló Lévai Katalin (szocialista) sürgette, hogy a cseh elnökség az energiapolitika és a gazdasági stabilitás mellett fordítson nagyobb figyelmet a modern szociális európai programok megerősítésére, a szolidaritás és az esélyegyenlőség biztosítására, és a kisebbségi politika megvalósítására. „Az állampolgárokat fokozottabban be kell vonni az európai politikába, mert a szociális csomagok és a hatékony kommunikáció hiánya miatt az állampolgárok egyre inkább bizalmatlanok az európai intézményekkel szemben” – fogalmazott.
