A Magyar Reklámszövetség folyamatosan véleményezi a leendő médiatörvény alapját képező szakmai munkaanyag reklámszabályozási összefüggéseit. Az előkészítést végző ötpárti médiapolitikusok november elején és december végén is közzétettek egy-egy tervezetet, mellyel kapcsolatban várták az érintettek szakmai álláspontját. A Magyar Reklámszövetség dr. Pázmándi Kinga által vezetett Jogi Bizottsága mindkét alkalommal írásban megtette észrevételeit, a január 13-ai parlamenti konzultáción pedig dr. Markovich Réka főtitkár képviselte a szervezetet.
Bár – az MRSZ álláspontja szerint – a jelenlegi – többé-kevésbé tervezet funkcióját betöltő – szakmai munkaanyagban számos olyan előremutató kezdeményezés van, amely javíthat a jelenleg hatályban lévő médiatörvény következetlenségei miatt kialakult ellentmondásos helyzeten, a tervezet mostani állapotában még számos olyan pont van, ami ebben a formájában elfogadhatatlan.
Ilyen alapvető probléma a fogalmak (kereskedelmi közlemény, reklám, szponzorálás, stb.) kuszasága: a tervezet pl. a kereskedelmi közlemény körébe sorolja a TCR-t és a politikai hirdetést is. Továbbra sem választódnak élesen szét technikai jellegű, eszközspecifikus megkötések (pl. a reklám önálló blokkban való közzétételének kötelezettsége) és a reklámokra vonatkozó tartalmi szabályok. Az MRSZ álláspontja szerint ez utóbbiaknak kifejezetten a reklámtörvényben van a helye. Ezen kívül a jelenlegi tervezet hatáskört telepítene a reklámok tartalmi megítélését illetően a Nemzeti Médiahatóságnak is, mely azt jelenti, hogy a szakma által szorgalmazott hatásköri tisztulás, és a hatóságok számának csökkenése helyett, most még eggyel nőne azok száma, akik reklámkérdésekben kompetenciát kapnak. Így pl. különböző hatóság járna el ugyanazon kampány sajtómegjelenése és tv-szpotja kapcsán. Jó hír viszont, hogy a hathatós szakmai közbenjárásnak köszönhetően mutatkoznak jelek a direkt marketing tevékenység túlzott korlátozásának felszámolására is.
Pázmándi Kinga álláspontja a jogszabályalkotás nyilvánosságát érintően az, hogy egy ilyen horderejű, alapjogi és európai integrációs jogi összefüggésekkel bíró szabályozási tárgy módosításának előkészítésébe a jelenleginél szélesebb körű, és hangsúlyosabb, a szakmai szempontokat még inkább közvetíteni képes társadalmi közegek bevonása, érdemi szakmai diskurzus kialakítása lenne szükséges. Az MRSZ Jogi Bizottsága természetesen a fentieken kívül még számos észrevétellel segíti a jogalkotás munkáját, hogy lehetőség szerint a reklámszakma számára is elfogadható, akár progresszív új törvény szülessen.
