A kormány kritikusai kénytelenek lesznek csöndben maradni. Moszkva ugyanis bebörtönözné,aki külföldön az emberi jogokért szót emel.
A büntető törvénykönyvben a hazaárulás tényállását kiterjesztenék, ami magában foglalna minden olyan információ átadását nemzetközi szervezeteknek, vagy külföldi csoportoknak, amelyek az ország biztonságát, szuverenitását és területi egységét veszélyezteti. Eddig csak az államtitkok átadására terjedt ki a jogszabály, de az eljárás és az azt követő ítéletek ezekben az ügyekben is sokszor nemzetközi visszhangot váltottak ki aránytalanságuk miatt.
A jogszabályváltozás értelmében külföldi szervezeteknek minősítenék az Oroszországban jelenlévő, külföldi székhelyű nem kormányzati szervezeteket (NGO), így a kényes információk esetleges továbbítása kimerítené a hazaárulás fogalmát. Putyin elnöki ciklusa alatt több, a nemzetközi civil szervezetek elleni döntést hozott, ami külföldön is sok bírálatot kapott.
Ljudmilla Alekszejeva a Moszkvai Helsinki Csoport (MHG) vezetője szerint a Putyini vezetés ezzel gyakorlatilag visszatér a Sztálini időszakból jól ismert “nép ellensége” fogalom, miután az ország külbiztonságát veszélyeztető cselekedeteket a módosítás egybemosná a kormány bírálatával. Jogvédők szerint a gumitörvény további eszköztárat biztosít a kormánynak, hogy fellépjen az őt bíráló nemzetközi szervezetek és a hazai ellenzéki mozgalom ellen. Moszkvai civil szervezetek vezetői szerint a szigorítás szoros összefüggésben áll a jövőre súlyos szociális feszültségeket ígérő gazdasági krízissel, és lehetővé teszi, hogy az ellenzék tagjait könnyebben felelősségre vonják. A világgazdasági válság felerősítheti a szociális feszültségeket Oroszországban, ami alááshatja a kormánypárt és Putyin pozícióját.
