A parlament által hétfőn 207 igen, 168 nem szavazattal, egy tartózkodással elfogadott törvény első része a költségvetési szervek jogállását szabályozza, míg a második rész ehhez igazítja az államháztartási törvény intézményi gazdálkodási szabályait.
A költségvetési szervek költik el a bruttó hazai termék (GDP) 20 százalékát, és 750 ezer embernek adnak munkát.
Ezek az állami és önkormányzati feladatokat alaptevékenységként, haszonszerzési cél nélkül, az éves költségvetésükből gazdálkodva végző szervezetek – alapítójuk szerint – lehetnek központiak (ezeket az Országgyűlés vagy a kormány hozza létre) illetve helyi önkormányzatiak. Külön csoportot alkotnak a kisebbségi – országos és helyi – önkormányzatok, továbbá a köztestületi költségvetési szervek. Az utóbbiakat törvény hozza létre.
A költségvetési szerveket a kincstár veszi nyilvántartásba.
Más megközelítésben a költségvetési szervek lehetnek közhatalmiak – amennyiben hatóságként viselkednek – illetve közszolgáltatók. Ez utóbbiakat négy csoportba sorolja a törvény. Első a közintézmény, amely végezhet oktatást, képzést, de ide tartoznak a közgyűjteményi és a közművelődési intézmények is. A második a közintézet, amely – egyebek mellett – egészségügyi, felsőoktatási, kutatás-fejlesztési tevékenységet végez. A vállalkozó közintézet nem csak az államháztartásból, hanem vállalkozásból származó bevétellel is gazdálkodik. A sorban az utolsó a közüzem, amely végezhet technikai jellegű (anyagi) és nem anyagi jellegű szolgáltatást is, de ide tartoznak a rabgazdaságok és -üzemek is.
A törvény második része az államháztartási törvényt módosítja. A kiegészítések egyike például megtiltja a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak a hitelfelvételt, a garanciavállalást, az értékpapír vásárlást és a kötvénykibocsátást is. Megelőlegezési és likviditási hitelt azonban felvehetnek.
Külön fejezet szól a módosított államháztartási törvényben a költségvetési szervek vezetéséről, valamint arról, hogy miként kell felhasználniuk éves költségvetésüket.
