Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) nem csak a családon belüli erőszakot fékezné, hanem a párkapcsolatban megjelenő agressziót is – erről a szakminiszter beszélt pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.
Draskovics Tibor a civil szervezetek képviselőivel egyeztetett a családon belüli erőszakra vonatkozó törvényjavaslatról, ami nemrég került a parlament elé.
Közölte, egyetértettek a civilekkel abban, hogy a sokakat érintő súlyos társadalmi jelenség megfékezésére kell egy olyan törvény, ami “az áldozatok szempontjait előtérbe helyezve megfelelő védelmet nyújt a fizikai vagy lelki erőszak áldozatainak akár a családokban, akár a párkapcsolatokban. Hozzátette: ehhez ki kell lépni a klasszikus magyar büntetőjog kereteiből.
A javaslat szerint akár az intézkedő rendőr is elrendelhetné a bántalmazó távoltartását 72 órára, ha úgy ítéli meg az adott helyzetet. Ennél hosszabb ideig tartó távoltartásról pedig a bíróság dönthet gyorsított eljárásban.
Draskovics Tibor arra hívta fel a figyelmet, hogy a távolságtartás intézményével kapcsolatban egyensúlyt kell találni a szabadságjogok lényeges korlátozása és az áldozatok védelme között. Ezzel összefüggésben úgy vélte, sikerült alkotmányos és hatásos eljárást találniuk.
Az MTI-nek arra a kérdésére, a civileknek volt-e olyan javaslata, amit beépíthetőnek tart a törvénybe, azt mondta: felvetődött például, hogy az eredeti elgondolást ki lehetne tágítani, és “más intim, udvarlási jellegű kapcsolatok” esetére is érvényesíteni lehetne.
Közölte azt is, hogy a megbeszélésen nem a parlament elé eredetileg benyújtott törvénytervezetről tárgyaltak, hanem az MSZP és az IRM által közösen kidolgozott változatról.
A jogalkotási menetrendről azt mondta, a parlament még karácsony előtt dönthet a módosításról, az új jogszabály pedig “egy méltányos felkészülési időt követően” lehetne hatályos.
Tóth Györgyi, Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NANE) egyesület munkatársa az újságírók előtt reményét fejezte ki, hogy a családon belüli erőszak megfékezése egy olyan ügy, amelyben párthovatartozástól függetlenül egyet tudnak majd érteni a képviselők.
A távoltartás intézménye nem új a magyar jogrendben, már két évvel korábban törvényben rögzítették ennek lehetőségét, ám kiderült: a gyakorlatban fél év is eltelik, mire a hatóság arról dönt, hogy az agresszor nem mehet a korábban bántalmazottak közelébe.
A törvényjavaslatot eredetileg az SZDSZ nyújtotta be az országgyűlésnek. Sándor Klára liberális politikus a november 19-ei általános vita kezdetén azt hangoztatta: a távoltartás intézményének hathatós, azonnali és valódi intézkedésnek kell lennie. Úgy vélte, a korábbi szabályozás nem hozta meg a várt eredményt.
Az SZDSZ politikusa akkor arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon hetente meghal valaki a családon belüli erőszak miatt, és a bántalmazottak 95 százaléka nő.
Az ügy aktualitását a parlamenti tárgyalás mellett az adja, hogy 1991 óta rendezvénysorozatot tartanak a nők elleni erőszak ellen; a november 25-én kezdődött program december 10-éig, az emberi jogok világnapjáig tart.
Ebben az időben az áldozatok iránti szolidaritásuk jeléül sokan viselnek a családon belüli erőszak elutasítását jelképező lila, illetve a nők elleni erőszakot elutasító férfiak mozgalmát jelképező fehér szalagot.
