Az Országgyűlés folytatta és lezárta a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény általános vitáját kedden délután. Balogh László (MSZP) felszólalásában hangsúlyozta: a javaslat célja, hogy egyszerűbbé, gyorsabbá és hatékonyabbá tegye a közigazgatási eljárást, az ügyintézést.
Mint mondta, a korábbi, 2005-ben életbe lépett szabályozás az értékelések szerint nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, az ügyintézést nem tette gyorsabbá, az ügyfelek terheit nem csökkentette, a közigazgatás működését nem tette átláthatóvá. Hozzátette: ezek a fő érvek kényszerítették ki a törvény módosítását.
Hangsúlyozta, hogy az ügyintézés lassúsága, a hatósági eljárások magas száma, az eljárás elhúzását lehetővé tévő szabályozás komoly versenyhátrányt okoz a magyar gazdaságnak, olyannyira, hogy ezzel “kilógunk” a környező országok sorából.
A javaslatból kiemelte azt a célkitűzést, hogy az ügyfél személyes megjelenését csak törvény rendelheti el, és csak akkor, ha valamilyen adat másként nem szerezhető be. Ugyancsak újdonság, hogy az ügyféltől nem szerezhető be olyan adat, amely az állam szerveinél, a nyilvántartásokban amúgy megtalálható – mondta.
Kiemelte az egyablakos ügyintézés fontosságát, az elektronikus eljárást, és fontos követelménynek nevezte azt is, hogy a hatóság működését is egyszerűsítsék, például a belső határidők módosításával.
Balogh László felhívta a figyelmet, a határidők számítása a jövőben 22, 10 és 5 munkanapban számolt határidőkkel történik majd, a határidő túllépését pedig szankcionálja a javaslat.
Kovács Zoltán (Fidesz) közölte, hogy az egyablakos ügyintézés célja helyes irány, amelyet pártja támogat.
Kiemelte azonban, hogy a törvény sok esetben olyan mellékleteket követel meg, amelyeket nem lehet elektronikus formában benyújtani.
Az egyablakos rendszer alkotmányos aggályokat is felvet, hiszen lehet az ügyféltől olyan adatot vagy tényt igazoló iratot kérni, amely a bíróságon, vagy a közjegyzői kamaránál megtalálható. Kiemelte, hogy hátrányt okozhat, ha nincs elektronikus díjfizetési rendszer.
Azzal kapcsolatban, hogy a határidők a naptári napokról átalakulnak munkanapokká, kiemelte, hogy ez nem igazán illik bele a magyar jogrendszerbe. Ezzel kapcsolatban a bírósági vagy a büntetőeljárási törvényt, valamint a polgári perrendtartást hozta példaként. Mint mondta, ez kevésbé kiszámíthatóvá és átláthatatlanná teszi a rendszert, hozzátéve, hogy az ünnepekhez kapcsolódó munkanapok átrendezése még tovább bonyolítja a rendszert.
Avarkeszi Dezső igazságügyi államtitkár a határidő számítása kapcsán kiemelte, hogy éppen azért van szükség a munkanapok figyelembevételére a határidők kapcsán, mert előfordul, hogy akár 4-5 szabadnap is követi egymást.
Gyárfás Ildikó (MSZP) egyebek között kiemelte, hogy a társadalmi és érdekvédelmi szervezetek munkáját segítő módosítás az, amely szerint a hatóságnak kötelező közmeghallgatást tartania, ha több mint ötven ügyfél vagy több mint öt szervezet vesz részt az eljárásban.
Kovács Zoltán (Fidesz) újbóli felszólalásában kiemelte, hogy véleménye szerint nem a munkanapokat kellene figyelembe venni a határidőknél, és abban az esetben, ha hosszú, háromnapos ünnep van, akkor azt kivételnek kellene tekinteni.
Szabó Éva (MSZP) a javaslat legfontosabb céljának azt tartotta, hogy visszatérítik az illetéket vagy díjat az ügyfélnek, ha a hatóság túllépi az ügyintézési határidőt.
Az ülést vezető Mandur László lezárta az általános vitát, és közölte, hogy a részletes vitára az Országgyűlés későbbi ülésen kerül sor.
