Az EP csütörtöki plenáris ülésén 450 igen, 8 nem, 11 tartózkodó szavazattal elfogadták Ingeborg Grässle (néppárti, német) jelentését az Európai Bizottság első olvasatban tárgyalt irányelv-tervezetéről, amely módosítaná az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatok szabályozását.
Az EP az EU-ban elkövetett csalások elleni vizsgálatok hatékonyságának és jogi kereteinek tisztázása érdekében számos módosítást javasol.
A képviselők kérik az Európai Bizottságot, hogy mihamarabb egységesítse a közösségi adminisztratív jellegű vizsgálatokról szóló jogi szövegeket. A jelentés szerint az OLAF függetlensége érdekében a hivatal személyügyi irányítását meg kell erősíteni, a főigazgatói posztnak pedig 5 évre kellene szólnia, és egyszer lehetne meghosszabbítani.
Az EP szerint a tagállamoknak és a különböző európai intézményeknek, szervezeteknek évente jelentést kellene készíteniük arról, milyen eredményeket értek el az OLAF által a vizsgálatok után javasolt tennivalók terén. Emellett “az európai adófizetők objektív tájékoztatása és a sajtószabadság biztosítása érdekében a vizsgálatban részt vevő minden európai uniós szervnek tiszteletben kell tartania az újságírók forrásainak védelmét” – írja a jelentés. A képviselők hivatkoznak a Tillack-ügyre, amely során egy német újságíró ellen bírósági eljárást indítottak, miután az leleplezte az Európai Unió egyik szervénél tapasztalható korrupciót. Tisztázni kell az OLAF tájékoztatási politikájának alapelveit is – vélik a képviselők.
Az OLAF vizsgálatainak új szabályozását vitató plenáris ülésen felszólalt De Blasio Antonio (néppárti). Szerinte elérkezett az idő, hogy “keményebb kézzel lépjünk fel az EU-pénzek nem megfelelő felhasználása ellen”, és “előrelépjünk a csalás elleni küzdelemben az Európai Csaláselleni Hivatal függetlenségének és vizsgálati hatalmának megerősítésével”. De Blasio az irányelvmódosítás fontos eredményeként emelte ki, hogy “jobb együttműködést teremt az OLAF és a tagállamok hatóságai között”, mivel eddig “az együttműködést nem írta elő jogi alap.” Hozzátette, a legújabb tanulmányok szerint a “legtisztábbnak” tartott jómódú európai országok előszeretettel használnak illegális eszközöket, például megvesztegetést a tengerentúli üzletek során. “Az ilyen kettős mércék elfogadhatatlanok” – fogalmazott.
