Az Országgyűlés hétfői határozatai állami gazdálkodásról, környezetvédelemről, vasúti közlekedésről, népszavazásról, a Magyar Fejlesztési Bankról, a tőkepiacról, szerzői jogi kérdésekről, és a Nemzeti Civil Alapprogramról.
Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a takarékos állami gazdálkodásról szóló törvényt, amelyet az SZDSZ kezdeményezett. Az úgynevezett plafontörvény rögzíti a kiadási főösszeget, létrehozza a Költségvetési Tanácsot és a Stabilitási és Reformalapot.
A jogszabály kimondja: a költségvetés kiadási főösszegének 2009-re tervezett értéke nem lehet több, mint idén, illetve 2010-ben és 2011-ben a kiadási főösszeg legfeljebb a GDP-növekedés várható mértékének felével emelkedhet.
A törvény létrehozza a háromtagú Költségvetési Tanácsot, ugyanakkor nem jön létre a Költségvetési Hivatal, a tanács munkáját pedig csupán egy titkárság segíti. Utóbbi szervezeti és működési szabályait a tanács állapítja meg.
A tanács tagjait az Országgyűlés választja 9 évre, egy-egy tagját a köztársasági elnök, az Állami Számvevőszék elnöke, illetve a Magyar Nemzeti Bank elnöke jelöli. A Költségvetési Tanácsot a köztársasági elnök által jelölt személy vezeti.
A Költségvetési Tanács feladata: makrogazdasági előrejelzések, a költségvetéssel kapcsolatos ajánlások, a költségvetési törvényjavaslatról, illetve minden, a költségvetést érintő törvényjavaslatról becslés készítése.
A törvény leszögezi: a költségvetési törvényben úgy kell meghatározni a tárgyévet követő második évre vonatkozó elsődleges egyenlegcélt, hogy nem lehet elsődleges hiány, és az államadósság reálértéke a tárgyévet követő második év végén várhatóan ne haladja meg az államadósságnak a tárgyévet követő év végére várható mértékét.
Ha az elsődleges egyenleg várható összege a tárgyévben és az azt követő négy évben kedvezőbben alakul az egyenlegcélnál, akkor a különbözetet évenkénti bontásban Stabilitási és Adóreform Alapként (SARA) kell nyilvántartani. A kormány köteles – legkésőbb a költségvetési törvényjavaslat országgyűlési benyújtásáig – a SARA összegének megfelelő mértékű adócsökkentési programot tartalmazó jogszabály-módosítást előterjeszteni.
Az Országgyűlés egységesen, 376 igen szavazattal fogadta el a környezet védelmének általános szabályairól, a természet védelméről, valamint egyéb törvények módosításáról szóló javaslatot, amely a határon átnyúló környezeti hatásokkal összefüggésben közösségi szintű elektronikus térinformatikai rendszert hoz létre. A képviselők szintén támogatták az előterjesztő módosító javaslatait.
Döntött a Ház a vasúti közlekedésről szóló törvény módosításáról is, amelyet 205 igen, 169 nem és 1 tartózkodás mellett fogadtak el. Az alkotmányügyi bizottság, valamint Gazda László (MSZP) támogatott módosító indítványait 366 igen és 9 nem mellett fogadtak el.
A módosítás zömmel jogharmonizációs rendelkezéseket tartalmaz, és a korábbinál részletesebben szabályozza a közszolgáltatási szerződést.
A parlament 372 igen és 3 nem szavazattal, tartózkodás nélkül fogadta el a hízott kacsából és libából előállított termékek védelméről szóló országgyűlési határozati javaslat támogatott módosító indítványait. A javaslat zárószavazására a következő ülésen kerül sor.
Az Országgyűlés az Alkotmánybíróság (Ab) két héttel ezelőtti döntésének megfelelően nem rendelte el azt a népszavazást, amelyet tavasszal az Albert házaspár kezdeményezett a több-biztosítós egészségügyi rendszer bevezetése ellen.
A képviselők 375 igen és 1 nem szavazattal fogadták el a népszavazást elutasító határozatot. Az egyetlen nemmel szavazó Kolber István (MSZP) volt, aki az MTI-nek azt mondta, tévedésből nyomta a nem gombot.
A parlament azért foglalkozott ismét a több-biztosítós egészségbiztosítási rendszerrel kapcsolatos kezdeményezéssel, mert az Alkotmánybíróság a népszavazás elrendeléséről szóló határozatot november 3-án hatályon kívül helyezte, és új eljárásra kötelezte a parlamentet.
Az Országgyűlés 357 igen szavazattal 19 tartózkodás mellett elfogadta a Magyar Fejlesztési Bank [MFB] Részvénytársaságról szóló törvény módosítását, ezzel a gazdálkodó szervezetek és az önkormányzatok forgóeszközhitelhez juthatnak az állami banktól.
A négy szocialista képviselő által jegyzett előterjesztés az MFB feladatait egészíti ki. Az új feladat úgy szól, hogy a kormány határozata alapján – a piaci elégtelenség mérséklése érdekében – a bank a gazdálkodó szervezeteknek és az önkormányzatoknak éven túli lejáratú forgóeszköz-hiteleket nyújthat.
A zárószavazás előtt került a javaslatba a tőkepiacról szóló törvény módosítása, amelyek célja, hogy a nyilvános és nyílt végű befektetési alapok jegyeinek tulajdonosai védelmében, hosszabb távú érdekeik és a pénzügyi közvetítőrendszer stabil működéséhez fűződő közérdek érvényesülése érdekében rugalmasabbá tegyék a forgalmazási és visszaváltási szabályokat.
Jelentősen megváltoztatták a módosító indítványokkal a szerzői jogról szóló törvényjavaslatot a képviselők.
A kormány által támogatott módosító indítványokat a Fidesz és a KDNP nem szavazta meg, kivéve azt, amelyben Révész Máriusz (Fidesz) javasolta, hogy a nyilvánosságra hozott film részlete – az üzletszerűséget kivéve – szabadon felhasználható legyen, az irodalmi vagy zeneműhöz hasonlóan.
Az ezeken kívül elfogadott módosító indítványok többségéről nagyon szoros szavazati aránnyal döntött az Országgyűlés, volt olyan, a díjazás szabályaival kapcsolatos javaslat, amelynek esetében szavazategyenlőség alakult ki, és az elnöklő Mandur László (MSZP) szavazatával utasította el a parlament.
A kormány álláspontjával szemben, törölte a Ház az előterjesztésből azt a rendelkezést, miszerint a magáncélú letöltés is büntethető lenne. A javaslatot az ellenzéki pártok többsége mellett szinte a szocialista frakció egésze támogatta, de ellene szavazott 18 SZDSZ-es képviselő.
Egy KDNP-s módosító indítvánnyal megváltoztatták a törvénymódosítás egyik célját, így a Magyar Szabadalmi Hivatal helyett a kultúráért felelős miniszter vezet nyilvántartást közös jogkezelő szervezetekről. Ezt a javaslatot az összes ellenzéki képviselőcsoport támogatta.
189 igen és 187 nem szavazattal fogadták el Rubovszky György egy másik indítványát, amely törölte azt a bekezdést, miszerint a jogdíjat a kölcsönbeadások száma alapján kell felosztani. Ezt a javaslatot az összes ellenzéki frakció támogatta.
Az előterjesztés eltérő hatálybalépési dátumait is megváltoztatták, így a törvényjavaslat, ha elfogadják, akkor jövő év január elsején lép hatályba.
A szerzői jogról szóló törvény módosítása érinti a közös jogkezelő szervezeteket, ugyanis az ezekkel kapcsolatos állami feladatokat áthelyezné az Oktatási és Kulturális Minisztériumtól az igazságügyi és rendészeti miniszterhez és a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz.
Egy másik módosítással díj illeti meg a jövőben a irodalmi és zeneművek szerzőit a nyilvános könyvtári kölcsönzések után.
A törvényjavaslat zárószavazása az Országgyűlés következő ülésén lesz.
Az Országgyűlés elfogadta a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló törvény módosításához benyújtott, a kormány által támogatott módosító indítványokat.
Az előterjesztés a támogatható civil szervezetek köréből kizárja például a pártok által alapítottakat.
Az egyik elfogadott módosító javaslat szerint a tanács és a kollégiumok tagjainak díjazása kifizetésekor figyelembe kell venni a testületi döntésekben történő részvételt.
Egy másik elfogadott indítvány alapján módosul a kollégiumok létszáma: legalább öt, de legfeljebb 11 tagúak lehetnek. Eddig legalább 7 és legfeljebb 9 tagjuknak kellett lenniük.
