Úgy tűnik, hogy hiába volt az ötpárti erőfeszítés: a parlamenti erők a nyilvánosság felháborodása nyomán meghátrálni látszanak saját médiatörvény-tervezetüktől, amely médiahatóságot állítana föl, illetve növelné a politika befolyását a közmédiumokra – írta a szerdai Népszabadság.
A lap értesülései szerint az MSZP élesen bírálja egyebek közt a médiahatóság szinte rendőri jogosítványait, valamint azt, hogy egy ilyen példátlanul erős hatósággal szemben nem lenne, aki szükség esetén az újságírókat és a sajtószabadságot védené – olvasható a cikkben.
Jánosi Györgyöt, aki az MSZP-frakcióban hivatalosan “vitte” a médiatörvény ügyét, a Népszabadság lapzártáig nem tudta elérni.
A Fidesz szakpolitikusa, Szalai Annamária nyilvánvalónak tartja, hogy ha a munkaanyagból ötpárti indítvány lesz, azt még módosítják. A médiahatóság jogköreit feszegető kérdésre azt válaszolta: e hatóság kizárólag piacfelügyeleti ügyekben kaphatna a Gazdasági Versenyhivatalhoz hasonló jogosítványokat – félreértés vagy pontatlan szövegezés következménye az a hiedelem, hogy jogköre egyéb területekre is kiterjedne. A lap azon felvetésére, hogy nemcsak megmaradna, hanem még növekedne is a pártok befolyása például a közmédiumokra, Szalai azt válaszolta: “Elég volt a szemforgatásból. Tisztább viszonyokat teremt, ha a politikai döntéseket a politikusok hozzák meg, és nem hárítják tovább látszólag független testületekre.”
Pető Iván, az SZDSZ médiáért felelős politikusa a Népszabadságnak csak annyit mondott: a médiatörvény munkapéldányát ért bírálatok “részben tárgyi tévedéseket tartalmaznak, részben az eljárást kifogásolják, részben másról szólnak, mint maga a törvénytervezet”.
