Az európai kékkártya-rendszer pontosabb meghatározását szorgalmazta kedden az Európai Parlament szakbizottsága. Az amerikai zöldkártya mintájára létrehozandó rendszer célja, hogy Európába csábítsa a harmadik országbeli és magasan kvalifikált szakembereket.
Jelenleg a legtöbb magasan képzett és harmadik országokból származó szakember az EU helyett legszívesebben az Egyesült Államok, Ausztrália vagy Kanada felé veszi az irányt. A kékkártya lényeg éppen az lenne, hogy Európába csábítsa ezeket a szakembereket.
A kártya birtokosa – miután letöltött három évet az első befogadó EU-tagországban – továbbköltözhet más uniós államokba. Így a kártya érvényessége három év lenne, melyet további két évvel meg lehetne újítani. Ha a munkavállaló szerződése rövidebb időtartamra szól, akkor az EP állampolgári jogi bizottsága szerint a kártyát erre az időtartamra plusz három hónapra kell kiállítani.
A szakbizottság által 30-0-11 arányban jóváhagyott jelentés világosan meghatározná, hogy kik is kaphatnak kékkártyát: a munkavállalónak kell, hogy legyen munkaszerződése az EU-ban, legalább ötéves tapasztalattal kell rendelkeznie az adott szektorban, vagy olyan egyetemi végzettséggel kell rendelkeznie, melyet az adott tagállam elismer. Kitétel az is, hogy fizetése a fogadó országbeli bruttó átlagfizetés legalább1,7 szerese legyen.
Az Ewa Klamt (néppárti, német) által jegyzett dokumentum értelmében menedékkérők, illetve olyan harmadik országbeliek, akik szezonális munkát végeznek az Unió területén, nem kaphatnak kékkártyát.
A képviselők a tagállamokra bíznák annak eldöntését, hogy évente mennyi kékkártyát bocsátanak ki. A kártyát ugyanakkor nem szabad olyasvalaminek tekinteni, amihez a bevándorlóknak „joguk” van; a tagállamok még akkor is elutasíthatnak egy kérvényezőt, ha az máskülönben teljesíti a kritériumokat.
Az EP plenárisa várhatóan novemberben szavaz a jelentésről.
