A forráshiánnyal küszködő nyugati pénzügyi rendszer a válság kiküszöbölése érdekében magába integrálhatja az iszlám jognak megfelelő finanszírozási eszközöket is.
A mostani pénzügyi válság jelentős igényt támasztott az arab világ pénzügyi lehetőségeinek kiaknázására. Elméleti és gyakorlati szinten is előtérbe került a kérdés, a legtöbb szereplő szerint igény van rá és megfelelő jogszabályi környezettel elő lehet segíteni a piac fejlődését.
Felértékelődött szerep
Az iszlám joggal kompatibilis finanszírozási formák alkalmazása nem újdonság a nyugati világban, Nagy-Britanniában és Németországban már évek óta van erre is lehetőség, Franciaországban jelenleg zajlik a saria-val összhangban álló szabályrendszer kialakítása, de az elmúlt napokban már az ausztrál sajtóban is jelentek meg ezzel kapcsolatos hírek.
Az iszlám bankvilágban rejlő potenciál nem jelentéktelen: becslések szerint az iszlám bankpiac mérete jelenleg valahol 500 milliárd és 1000 milliárd dollár között van, ami a világ teljes bankpiacának csak mintegy 5 százaléka, de ez az elkövetkező években csak nőni fog, hiszen az elmúlt tíz év alatt is több mint kétszeresére duzzadt. Másrészt az iszlám bankokat gyakorlatilag teljesen elkerülte a mostani bankválság , vagyis nyugati társaikénál jóval erősebb helyzetből néznek szembe annak következményeivel.
Az amerikai kormányküldött nemrég Rijadban is arról beszélt : az USA kormánya a nemzetközi pénzügyi válság megoldása során figyelemmel van az iszlám finanszírozás lehetőségeire és lehetséges, hogy a november 15-én megrendezésre kerülő soron kívüli G-20 csúcson is napirendre kerül az iszlám finanszírozás kérdése.
Néhány szó az iszlám finanszírozásról
Az iszlám banki gyakorlat jellemzője, hogy nem egy egységes, nemzetközileg elfogadott tételesjogi szabályrendszeren alapszik, hanem az üzletben érdekelt vállalatok egyedileg keresik meg az iszlám jogban jártas jogtudósokat, akik a saria alapelveivel való összevetés után nyilatkoznak arról, hogy az adott pénzügyi termék mennyiben felel meg a vallási előírásoknak, esetleg hol kell változtatni rajta.
Egy Angliában bankokkal rendszeresen közreműködő imám szerint a legfontosabb a pénz gondos és becsületes felhasználása – ez a mindennapi banki nyelvben magas szintű pénzügyi biztosítékokat és alacsony kockázatvállalást jelent.
A hitelezésben nem kamatot számítanak fel, hanem a hitelező és az adós egyfajta kockázatközösséget hoznak létre, vagyis a hitelező olyan mértékben kap nyereséget az átadott összeg után, amilyen mértékben az adósa profitált abból. A bankokban elhelyezett összegek tehát nem egy meghatározott kamatláb szerint fialnak, hanem a bank meghatározott időközönként annyi pluszt ír jóvá, amilyen mértékben sikeresen kezelte (természetesen az iszlám jog előírásaival összhangban) a rá bízott összeget. Ez sokak szerint sokkal tisztább viszonyokat és könnyebb elszámoltathatóságot rejt; az iszlám bankokról az a hír járja, hogy nyugati társaiknál jóval ügyfélközpontúbban járnak el.
Az iszlám bankjogi előírások megtiltják továbbá, hogy olyan, erkölcsileg nem támogatható iparágakban kerüljön a pénz, mint a dohánygyártás, fegyverkereskedelem, szerencsejáték, pornográfia vagy alkohol.
Sokak szerint viszont különálló iszlám bankjogról beszélni értelmetlen, inkább csak a csomagolás más, a lényeg itt is ugyanaz: a gazdasági haszon.
A nyugati hitelpiacon azonban ez a csomagolás most igen sokat jelenthet az iszlám előírásoknak megfelelő társaságok működésében, mert a forráshiány idején sokkal könnyebben juthatnak hitelhez. A piac kiforratlansága miatt azonban a hitel feltételeinek letárgyalása a szokásosnál nehezebben zajlik, hiszen a piaci szereplőknek szokatlan az iszlám bankokkal való együttműködés. Épp ezért szükség van a piacnyitásra, a nyugati országokban is áttekinthető és kompatibilis szabályrendszer kialakítására.
