Gyerekcipőben járnak a gyermekjogok hazánkban? – erre a kérdésre keresték a választ szakértők a Szabó Máté ombudsman által összehívott konferencián.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa még a tavasszal meghirdetett egy hat évre szóló gyermekjogi programot, s ennek kapcsán hétfőn konferenciát rendezett az ombudsmani hivatal. Szabó Máté videoüzenetében elmondta, hogy az emberi méltósághoz való jog megilleti a gyermekeket is, az ő jogaik sem kisebbek, csupán mások. Hazánkban is óriási szükség lenne egy önálló gyermekjogi ombudsmani hivatalra. Kitért arra, hogy a témát érintő nemzetközi megállapodások három alappilléren nyugszanak: az ellátáson, a részvételen és a védelmen. Utóbbi kapcsán felhívta a figyelmet: napjainkban egyre több veszély jelentkezik a családokban is, pedig a gyerekeknek ennek kellene jelentenie a legfőbb védőbástyát. Az ilyen konfliktusokkal egyébként a gyermekvédelmi intézményhálózat hivatott foglalkozni, ám ez Szabó szerint nem működik megfelelő hatékonysággal Magyarországon. A gondok között említette ezenfelül a gyermekszegénységet, amelynek aránya a legfejlettebb országokban tíz százalék körüli, míg hazánkban húsz-huszonöt százalék.
Szüdi János, az oktatási tárca szakállamtitkára azt mondta, hogy a tavaly módosított Nemzeti alaptanterv a gyermeki jogokon alapszik, majd hozzátette: az iskolának alapvetően nyitottnak, befogadónak és demokratikusnak kell lennie. “Ez nem is kérdés, azonban ennek a körülményeit meg kell teremteni” – hangsúlyozta Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke, aki maga is meghívott előadó volt a rendezvényen. “Amikor iskolákat zárnak be, leépítésekről, valamint alulfizetettségről hallani, a pedagógusok szakértelmét pedig megkérdőjelezik, akkor nem a tanárokra kellene többletterhet róni azzal, hogy rájuk bízzák a gyermekek tájékoztatását jogaikról. Ahhoz, hogy egy pedagógus ezt mégis hitelesen meg tudja tenni, először őt is biztosítani kellene jogai felől” – mondta.
